Jön a magyar agrárium kihagyhatatlan toprendezvénye, az Agrárszektor Konferencia | 2023. november 29-30., Siófok
A rendezvény az éves agráresemények összegzése és értékelése mellett hosszabb távú jövőképet is felvázól a résztvevők számára a megalapozott fejlesztési és beruházási döntésekhez. A konferencián a hazai államigazgatási, banki, vállalati és érdekképviseleti szféra csúcsvezetői nyújtanak első kézből származó, releváns információkat, amelyek az agrárgazdaság valamennyi szereplője – a termelők, az élelmiszergyártók és a kereskedők – számára egyaránt hasznos tájékoztatásul szolgálhatnak.
SZAKTANÁCSADÓK FIGYELEM! - NEMZETI AGRÁRGAZDASÁGI KAMARA ÁLTAL AJÁNLOTT RENDEZVÉNY! 4-4 pont kapható az eseményen való részvételért. (A kredit pont érvényesítéséhez mindkét nap külön regisztráció szükséges a helyszínen!)
Az ELKH MTI-hez eljuttatott közleménye szerint az ÖK Vízi Ökológiai Intézetének munkatársai Boros Emil tudományos főmunkatárs vezetésével nagy kiterjedésű területen vizsgálták a sós, szikes tavak és a vízimadarak kölcsönhatását Kazahsztán sztyepp- és félsivatagi régiójában. A kutatók a vizsgálat során három csoportba sorolták a kiválasztott 63 mintaterületen előforduló közel 100 vízimadárfajt. A kategorizálás a tápanyagforgalomban betöltött szerepük alapján történt. A közlemény szerint a kutatók a nettó importőrök közé sorolták a nagy testű növényevőket, például a lúdféléket és a darvakat, az importőr-exportőrök közé a mindenevő kacsákat és sirályokat, a nettó exportőrök közé pedig elsősorban a mindenevő és halevő fajokat. A kutatók e madárcsoportok gyakoriságát, össztömegét és diverzitását vetették össze a tavak több térbeli skálán mért ökológiai jellemzőivel, köztük a vízmélységgel és a klorofilltartalommal, nagyobb térbeli skálán pedig a tavak 1 és 10 kilométeres környezetében talált felszínborítással (például füves terület vagy mezőgazdasági terület kiterjedése).
Eredményeik szerint a fenti vízimadárcsoportok előfordulása szoros összefüggést mutatott a sós tavak különböző léptékű jellemzőivel. A vízborítás és a sótartalom jelzi leginkább, hogy milyen madár csoport fordul elő az adott környezetben. Az importőr-exportőr és a nettó exportőr madár csoportok a tavak táplálékellátottságával és a vízmélységgel mutatnak pozitív összefüggést, míg az importőrök a tavak környezetét (például füves terület) jelzik előre. A tanulmányban leírt osztályozási rendszer és módszertan segítségével nagy geográfiai régiók esetében is jól megbecsülhetők a vízterületek bizonyos környezeti tulajdonságai a vízimadár-populációk megszámlálásával. Az eredményeket bemutató publikáció a Science of The Total Environment című tudományos folyóiratban jelent meg.