Mik segíthetik a termelőket abban, hogy a romló körülmények között is fenntartsák versenyképességüket?
Az egyik legnagyobb hazai mezőgazdasági cégcsoport megépíti Kazahsztán legnagyobb premixüzemét.
Magyarország és Kazahsztán az agrárszektorban is erősíti együttműködését, különös tekintettel a vetőmag- és állattenyésztésre.
Akár napokon belül is megoldódhatnak az Oroszország és Kazahsztán közötti kereskedelmi problémák.
Egyre nagyobb feszültséget okoz a térségben az Oroszország által Kazahsztán ellen elrendelt gabonablokád.
20 milliárd forintos beruházással Kazahsztánban terjeszkedne Magyarország egyik mezőgazdasági cégcsoportja, az UBM.
Növénytermesztési és állattenyésztési programban is együtt dolgozik a két ország.
Belarusz és Kazahsztán felől kerülve érkezik “szürke export” keretében a Nagy Medve mancsai közé a lengyel alma.
A vetőmag-nemesítés és termesztés területén komoly együttműködés van kazah és magyar vállalkozások között.
A vízimadarak és a sós, szikes tavak közötti kapcsolatot vizsgálták magyar kutatók Kazahsztánban.
A mezőgazdaság ezen része évente csaknem 190 milliárd forintnyi árut állít elő.
Kazahsztán idén csaknem 300 ezer élőállatot vásárolt Magyarországról.
Végéhez közelít a tél, megindultak a termésbecslések.
Tenyészállattól kezdve a vetőmagon át az agrároktatásig minden szóba jöhet.
Asztanában tárgyalt Fazekas Sándor.
Jók az exportlehetőségek a két ország között.
Rendkívüli eset a kazahoknál.
Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
A kiskerti növénytermesztés egyik legkritikusabb szakasza a vetés és az azt követő gondozás.
A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
Bevethető háziszer, ha ledarálunk néhány chilit és fokhagymát, majd permetszert készítünk belőlük.
A gyümölcs teljes sárgulását utóéréssel, gyakran etilén gáz alkalmazásával érik el.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.
