Óriási kutatás indult a Dunán: így térképezik fel a folyó élővilágát a kutatók

Óriási kutatás indult a Dunán: így térképezik fel a folyó élővilágát a kutatók

agrarszektor.hu
Környezeti DNS-vizsgálatok zajlanak a Duna főága mellett a folyam menti holtágak, holtmedrek és egyéb állóvizek estében is. A témával kapcsolatban Czeglédi István, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet Hal- és Konzervációökológiai Kutatócsoportjának tudományos munkatársa adott interjút a Pecaverzumnak.

UTOLSÓ HELYEK, UTOLSÓ PILLANATOK! 

Döntéshozók, véleményformálók, vállalati csúcsvezetők, államigazgatási topvezetők, gazdálkodók, kistermelők, agrárszakértők egy helyen, egy időben az Agrárszektor 2023 konferencián! Előad Nagy István, Éder Tamás, Soltész Gergő, Dobai Tibor, Győrffy Balázs és Andréka Tamás is!

150+ előadó, 40+ óra szakmai program, 25+ kiemelt téma, 2 nap szakma, élmény, networking.

Arra a kérdésre, hogy mi mindent lehet megtudni ezekkel a vizsgálatokkal, Czeglédi István a Pecaverzumnak elmondta, hogy a környezeti DNS-vizsgálat világszinten egyre népszerűbb mintavételi eljárás. Az élőlények tulajdonképpen mindenhol "nyomokat" hagynak maguk után DNS formájában. Ez származhat ürülékből, elhullajtott bőrdarabkákból, vagy halak esetében például nyálkából. A környezeti DNS mintavétel során a szakemberek ezeket a DNS-darabkákat gyűjtik össze, ebben az esetben a vízből. A minták laboratóriumi feldolgozása után fény derül, hogy milyen élőlények - jelen esetben halak - élnek az adott víztestben. Ezt a szakemberek a legtöbb esetben faji szinten meg tudják mondani. A fajok jelenléte mellett a környezeti DNS-mintavétel lehetőséget ad a fajok mennyiségi viszonyainak becsléséhez is.

Czeglédi István beszélt arról is, hogy a környezeti DNS-vizsgálatok már az 1980-as években elkezdődtek külföldön, azonban igazán népszerűvé csak a 21. században kezdtek válni. Jelenleg a környezeti DNS-sel kapcsolatos publikációk száma exponenciálisan növekszik.

A vizsgálat menetével kapcsolatosan a kutató a elmondta, hogy ebben az esetben a környezeti DNS-vizsgálat a vízből történik. Maga a mintavétel nem bonyolult, egy membránt tartalmazó műanyag kapszulán keresztül szűrik át a vizet (körülbelül 10-30 litert) úgy, hogy az adott víztéren belül minél több élőhelyfoltot mintázzanak. A vízből a DNS-darabkák a szűrés során a membránra tapadnak. Ezután a kapszulát tartósító folyadékkal töltik meg, és szobahőmérsékleten tárolják a már sokkal bonyolultabb laboratóriumi feldolgozás időpontjáig.

Czeglédi István szerint az inváziós fajok jelenlétének kimutatásában is nagy szerepe lehet ennek a vizsgálatnak. A környezeti DNS módszer nagyon fontos lehet mind az inváziós fajok korai detektálásában, ezáltal pedig a szükséges védekezési stratégiák kidolgozásában, mind pedig a már jelenlévő inváziós fajok állományaiban bekövetkező változások nyomon követésében. Emellett érdemes kiemelni, hogy ez a módszer igen hatékony a ritka, akár veszélyeztetett élőlények kimutatásában is, mely élőlények gyakran igen nehezen detektálhatóak tradicionális módszerekkel.

Folyamatban van a Balatoni Limnológiai Kutatóintézetnél egy 2024-ig tartó projekt ebben a témában. Ezzel kapcsolatban Czeglédi István ismertette, hogy ez egy nemzetközi projekt, melyet osztrák és francia kutatókkal közösen végeznek. A kutatás középpontjában a Duna főága mellett a folyam menti holtágak, holtmedrek és egyéb állóvizek állnak. A kutatás során a tudósok arra kíváncsiak, hogy milyen halak és kétéltű fajok népesítik be ezeket a víztereket, és mely tényezők határozzák meg ezen élőlénycsoportok állományainak szerkezetét. A vizsgálat során a tradicionális módszerek mellett természetesen a környezeti DNS alapú mintavételt is használni fogják.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2023
Az év legkiemelkedőbb 2 napos agrárgazdasági eseménye Siófokon!
EZT OLVASTAD MÁR?