Észrevetted, hogy eltűntek a fecskék az országból? Kemény, mi áll a háttérben
Az ezredfordulót követően sajnos több mint 50%-kal csökkent a hazai fecskeállomány, azaz mára legalább minden második madár eltűnt az ereszek alól.
A dolmányos varjú jellegzetes és gyakori madár Európában és Ázsiában. Mindenevő, alkalmazkodó és igen intelligens állat.
A dolmányos varjú vagy szürke varjú (Corvus cornix) a madarak osztályának verébalakúak rendjébe, ezen belül a varjúfélék családjába tartozó faj. Sokáig a kormos varjú alfajának tekintették, de 2002-ben Corvus corone cornix néven önálló fajjá nyilvánították. Eurázsia egyik jellegzetes és gyakori madara. Mint minden varjúféle, a dolmányos varjú is opportunista, azaz mindenkori helyzethez alkalmazkodó. Mindenevő, étlapján egyaránt található növényi és állati eredetű táplálék. Magyarországon vadászható faj, nem áll természetvédelmi oltalom alatt. Vadászati idénye július 1-je és február utolsó napja között van, de apróvadas területeken külön engedéllyel gyéríthető az apróvad szaporodási idejében.
A dolmányos varjú életmódja
A dolmányos varjú lehet állandó, de kóborló is. A költési szezonon túl, laza állományokban akár 18-20 madár is együtt mozog a város különböző területén, főként nagyobb nyíltabb térségekben, például parkokban, valamint ott, ahol koncentrált táplálkozási lehetőségek adódnak, mint például a vadasparkok, állatkertek területe.
A dolmányos varjú előfordulása
A dolmányos varjú főleg Európa északi és keleti, valamint Ázsia nyugati részén él, valamint két kisebb populációja található a Brit-szigeteken és Észak-Afrikában (Egyiptom). Nagyobb számban a mezőgazdasági területeken és az erdőszéleken fordul elő, de a városokban lévő fasorokban és ligetekben is látható, megszokta az emberek közelségét. Észak- és Kelet-Európában költ, de Dél-Európában és Nyugat-Ázsiában is előfordul. A Brit-szigetek északi részén, Németországban, Dániában, Észak-Olaszországban és Szibéria egy részén megosztja területét a kormos varjúval. Ezeken a területeken a két faj ivarképes hibrid állományokat hozhat létre. Iránban és Oroszország középső részén nem kereszteződik a két varjúfaj. A dolmányos varjú ezen kívül a Brit-szigeteken, Skóciában és a környező skót szigeteken, valamint Man-szigeten is költ, de Írországban is számos költőpár él. Magyarországon rendszeresen fészkel. A kormos varjúval rendszeresen kereszteződik és az itt lévő egyedek egy része a kettő hibridje.
A dolmányos varjú táplálkozása
A dolmányos varjú főleg rovarokat, kisebb emlősöket, madarakat és dögöket eszik, de nem veti meg a növényi eledelt sem. Mindenevő és dögevő viselkedése a kormos varjúéra hasonlít. A tengerpartokon a sirályok, kárókatonák és egyéb tengeri madarak tojásait lopkodja. Ez a madárfaj aktívan vadászik a kisebb emlősökre és madarakra is. Előszeretettel fogyaszt dögöt és ember által kidobott hulladékot. Amikor több táplálékhoz jut, mint amit meg tud enni - főleg hús és csonthéjas termés esetében -, akkor a fölösleget elrejti. A rejtekhely lehet: esőcsatorna, virágcserép vagy bokor alatti talaj. A húsra rovarok is jöhetnek, emiatt a varjú plusz eleséghez fér. Az egymástól való lopások sem ritkák: ha az egyik varjú táplálékot rejt el, egy másik megfigyelheti és amikor a tulajdonos elrepül, a tolvaj „betör” az éléskamrába.
A dolmányos varjú fajtái
A dolmányos varjúnak jelenleg négy alfaját ismerik el. A törzsalfaj Írországban, a Brit-szigeteken, főleg Skóciában és Európa legnagyobb részén egészen Korzikáig lelhető fel. Az egyik alfaj Irakban és Iránban él, testének az a része, mely hamuszürke kéne legyen, majdnem fehér, emiatt nagyon eltér a többi alfajtól. Egy másik alfaj Törökországban és Egyiptomban fordul elő, és világosabb, mint más alfajok. Az utolsó alfaj a Kaukázustól Nyugat-Szibériáig és Iránig található meg, ez világosabb árnyalatú, mint az európai alfaj.
A dolmányos varjú szaporodása
A dolmányos varjú mezőgazdasági területekkel határos erdőkben, facsoportokban, mocsaras területek fáin fészkel. A fészek külső vázát ágakból készíti és anyaggal béleli ki. Magyarországon a fészeképítés már március közepétől megindul, a tojásrakás időszaka április eleje. Fészekalja 4-6 tojásból áll, melyen kizárólag a tojó 17-20 napig kotlik; kotlás közben a tojót a hím táplálja. Kikelésükkor a fiókák magatehetetlenek, és szüleik gondoskodására vannak szorulva. A fiókák 4-5 hetes korukig tartózkodnak a fészekben, de a szülők még utána is etetik őket. A fiókák kirepülésének ideje általában május vége, június eleje, a család még sokáig együtt marad. A dolmányos varjú természetbeli élettartama 5-10 év.
Az ezredfordulót követően sajnos több mint 50%-kal csökkent a hazai fecskeállomány, azaz mára legalább minden második madár eltűnt az ereszek alól.
A mosómedve látszatra szende és aranyos, ugyanakkor sok kárt okozhat a természetnek és akár az embereknek is.
A hortobágyi projekt hárommilliárd forint támogatással, az Építési és Közlekedési Minisztérium, mint konzorciumi partner bevonásával valósul meg.
Az etetők jelentős része kong az ürességtől vagy a megszokotthoz képest kevesebb madár és faj jelenik csak meg a kihelyezett élelmen.
Egyre több rovarevő madárfaj telel át Magyarországon, köztük a vörösbegyek, házi rozsdafarkúak is.
Felesleges erőforrás-pazarlásnak minősített a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivője egy korábbi kacsa-mentőakciót.

Évente több tízezer tonna gombát exportál Magyarország az unió tagállamokba, különös tekintettel a közép-európai térségbe.
2024 tavaszán sorra törtek ki Európában a gazdatüntetések, amelyek volt, hogy meghátrálásra késztették az Európai Bizottságot is.
A Tokaji borvidék sokat profitálhatna az osztrák típusú borturizmus jó gyakorlataiból.
A piaci várakozásoknak megfelelően, közel másfél év után először döntött kamatcsökkentésről a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa.
Biológiailag aktív talaj nélkül már nincsen stabil, kiszámítható növénytermesztés.
Egy halgazdaság technológiai áttörése
A tél során a repce számos stresszhatásnak lehet kitéve, ezért a korai és alapos felmérés segít időben reagálni.