Különleges állat jelent meg Tolnában: senki se tudja, hogyan került oda
Két papagáj vert tanyát a Tolna vármegyei Decs faluban, de senki se tudja, honnan kerülhettek oda.
A dolmányos varjú jellegzetes és gyakori madár Európában és Ázsiában. Mindenevő, alkalmazkodó és igen intelligens állat.
A dolmányos varjú vagy szürke varjú (Corvus cornix) a madarak osztályának verébalakúak rendjébe, ezen belül a varjúfélék családjába tartozó faj. Sokáig a kormos varjú alfajának tekintették, de 2002-ben Corvus corone cornix néven önálló fajjá nyilvánították. Eurázsia egyik jellegzetes és gyakori madara. Mint minden varjúféle, a dolmányos varjú is opportunista, azaz mindenkori helyzethez alkalmazkodó. Mindenevő, étlapján egyaránt található növényi és állati eredetű táplálék. Magyarországon vadászható faj, nem áll természetvédelmi oltalom alatt. Vadászati idénye július 1-je és február utolsó napja között van, de apróvadas területeken külön engedéllyel gyéríthető az apróvad szaporodási idejében.
A dolmányos varjú életmódja
A dolmányos varjú lehet állandó, de kóborló is. A költési szezonon túl, laza állományokban akár 18-20 madár is együtt mozog a város különböző területén, főként nagyobb nyíltabb térségekben, például parkokban, valamint ott, ahol koncentrált táplálkozási lehetőségek adódnak, mint például a vadasparkok, állatkertek területe.
A dolmányos varjú előfordulása
A dolmányos varjú főleg Európa északi és keleti, valamint Ázsia nyugati részén él, valamint két kisebb populációja található a Brit-szigeteken és Észak-Afrikában (Egyiptom). Nagyobb számban a mezőgazdasági területeken és az erdőszéleken fordul elő, de a városokban lévő fasorokban és ligetekben is látható, megszokta az emberek közelségét. Észak- és Kelet-Európában költ, de Dél-Európában és Nyugat-Ázsiában is előfordul. A Brit-szigetek északi részén, Németországban, Dániában, Észak-Olaszországban és Szibéria egy részén megosztja területét a kormos varjúval. Ezeken a területeken a két faj ivarképes hibrid állományokat hozhat létre. Iránban és Oroszország középső részén nem kereszteződik a két varjúfaj. A dolmányos varjú ezen kívül a Brit-szigeteken, Skóciában és a környező skót szigeteken, valamint Man-szigeten is költ, de Írországban is számos költőpár él. Magyarországon rendszeresen fészkel. A kormos varjúval rendszeresen kereszteződik és az itt lévő egyedek egy része a kettő hibridje.
A dolmányos varjú táplálkozása
A dolmányos varjú főleg rovarokat, kisebb emlősöket, madarakat és dögöket eszik, de nem veti meg a növényi eledelt sem. Mindenevő és dögevő viselkedése a kormos varjúéra hasonlít. A tengerpartokon a sirályok, kárókatonák és egyéb tengeri madarak tojásait lopkodja. Ez a madárfaj aktívan vadászik a kisebb emlősökre és madarakra is. Előszeretettel fogyaszt dögöt és ember által kidobott hulladékot. Amikor több táplálékhoz jut, mint amit meg tud enni - főleg hús és csonthéjas termés esetében -, akkor a fölösleget elrejti. A rejtekhely lehet: esőcsatorna, virágcserép vagy bokor alatti talaj. A húsra rovarok is jöhetnek, emiatt a varjú plusz eleséghez fér. Az egymástól való lopások sem ritkák: ha az egyik varjú táplálékot rejt el, egy másik megfigyelheti és amikor a tulajdonos elrepül, a tolvaj „betör” az éléskamrába.
A dolmányos varjú fajtái
A dolmányos varjúnak jelenleg négy alfaját ismerik el. A törzsalfaj Írországban, a Brit-szigeteken, főleg Skóciában és Európa legnagyobb részén egészen Korzikáig lelhető fel. Az egyik alfaj Irakban és Iránban él, testének az a része, mely hamuszürke kéne legyen, majdnem fehér, emiatt nagyon eltér a többi alfajtól. Egy másik alfaj Törökországban és Egyiptomban fordul elő, és világosabb, mint más alfajok. Az utolsó alfaj a Kaukázustól Nyugat-Szibériáig és Iránig található meg, ez világosabb árnyalatú, mint az európai alfaj.
A dolmányos varjú szaporodása
A dolmányos varjú mezőgazdasági területekkel határos erdőkben, facsoportokban, mocsaras területek fáin fészkel. A fészek külső vázát ágakból készíti és anyaggal béleli ki. Magyarországon a fészeképítés már március közepétől megindul, a tojásrakás időszaka április eleje. Fészekalja 4-6 tojásból áll, melyen kizárólag a tojó 17-20 napig kotlik; kotlás közben a tojót a hím táplálja. Kikelésükkor a fiókák magatehetetlenek, és szüleik gondoskodására vannak szorulva. A fiókák 4-5 hetes korukig tartózkodnak a fészekben, de a szülők még utána is etetik őket. A fiókák kirepülésének ideje általában május vége, június eleje, a család még sokáig együtt marad. A dolmányos varjú természetbeli élettartama 5-10 év.
Két papagáj vert tanyát a Tolna vármegyei Decs faluban, de senki se tudja, honnan kerülhettek oda.
Az erdészek kihasználják a szajkók szokását, és kölcsönösen előnyös módszert alkalmaznak.
A faj ritka egész Európa területén, mindössze két alkalommal került elő, most hazánkban fogtak be egy példányt.
Szeptemberben először találkoztak a szakemberek a fehérhátú fakopáncs országos védelmének egységesítéséért.
Az elmúlt hetek eseményeiből jól látszik, hogy a vírus az ország bármely területén felütheti a fejé.
A lakosság és az önkormányzatok műfészkek, költőládák kihelyezésével segíthetik a településlakó, rágcsálópusztító baglyok költését.
Magyarország a 10 százalékos ökológiai területarány elérését tűzte ki 2027-ig a mostani KAP stratégiában.
A magyar fiatalok nyitottak a rovarfogyasztásra, csak az étel ne hasonlítson az eredeti állapotára.
A mikorrhiza gombák a növényekkel közös tápanyagfelvétellel segítik egymást, növelve a terméshozamot és a talaj egészségét.
Egyre többen gondolják úgy, hogy az európai mezőgazdaság jövője a regeneratív gazdálkodásban rejlik.
Itt az ideje, hogy készüljünk és gondoljunk a hidegebb, téli időjárásra is a kertünkben.
Mint arról már sokan értesültek, megjelent a következő öt évre szóló Ökológiai Gazdálkodás Támogatása (ÖKO) pályázati felhívás.
Az aszály az idei évben is kihívások elé állította a magyar gazdákat, ahogyan a dél-kelet európai országok kukoricatermelőit is.