Rendkívüli! Olyat rögzítettek a GPS-nyomkövetők, amilyen ritkán történik
Szokatlanul népes, 67 egyedből álló fehérgólya-csapat érkezett Máltára, ami nem megszokott jelenség.
A dolmányos varjú jellegzetes és gyakori madár Európában és Ázsiában. Mindenevő, alkalmazkodó és igen intelligens állat.
A dolmányos varjú vagy szürke varjú (Corvus cornix) a madarak osztályának verébalakúak rendjébe, ezen belül a varjúfélék családjába tartozó faj. Sokáig a kormos varjú alfajának tekintették, de 2002-ben Corvus corone cornix néven önálló fajjá nyilvánították. Eurázsia egyik jellegzetes és gyakori madara. Mint minden varjúféle, a dolmányos varjú is opportunista, azaz mindenkori helyzethez alkalmazkodó. Mindenevő, étlapján egyaránt található növényi és állati eredetű táplálék. Magyarországon vadászható faj, nem áll természetvédelmi oltalom alatt. Vadászati idénye július 1-je és február utolsó napja között van, de apróvadas területeken külön engedéllyel gyéríthető az apróvad szaporodási idejében.
A dolmányos varjú életmódja
A dolmányos varjú lehet állandó, de kóborló is. A költési szezonon túl, laza állományokban akár 18-20 madár is együtt mozog a város különböző területén, főként nagyobb nyíltabb térségekben, például parkokban, valamint ott, ahol koncentrált táplálkozási lehetőségek adódnak, mint például a vadasparkok, állatkertek területe.
A dolmányos varjú előfordulása
A dolmányos varjú főleg Európa északi és keleti, valamint Ázsia nyugati részén él, valamint két kisebb populációja található a Brit-szigeteken és Észak-Afrikában (Egyiptom). Nagyobb számban a mezőgazdasági területeken és az erdőszéleken fordul elő, de a városokban lévő fasorokban és ligetekben is látható, megszokta az emberek közelségét. Észak- és Kelet-Európában költ, de Dél-Európában és Nyugat-Ázsiában is előfordul. A Brit-szigetek északi részén, Németországban, Dániában, Észak-Olaszországban és Szibéria egy részén megosztja területét a kormos varjúval. Ezeken a területeken a két faj ivarképes hibrid állományokat hozhat létre. Iránban és Oroszország középső részén nem kereszteződik a két varjúfaj. A dolmányos varjú ezen kívül a Brit-szigeteken, Skóciában és a környező skót szigeteken, valamint Man-szigeten is költ, de Írországban is számos költőpár él. Magyarországon rendszeresen fészkel. A kormos varjúval rendszeresen kereszteződik és az itt lévő egyedek egy része a kettő hibridje.
A dolmányos varjú táplálkozása
A dolmányos varjú főleg rovarokat, kisebb emlősöket, madarakat és dögöket eszik, de nem veti meg a növényi eledelt sem. Mindenevő és dögevő viselkedése a kormos varjúéra hasonlít. A tengerpartokon a sirályok, kárókatonák és egyéb tengeri madarak tojásait lopkodja. Ez a madárfaj aktívan vadászik a kisebb emlősökre és madarakra is. Előszeretettel fogyaszt dögöt és ember által kidobott hulladékot. Amikor több táplálékhoz jut, mint amit meg tud enni - főleg hús és csonthéjas termés esetében -, akkor a fölösleget elrejti. A rejtekhely lehet: esőcsatorna, virágcserép vagy bokor alatti talaj. A húsra rovarok is jöhetnek, emiatt a varjú plusz eleséghez fér. Az egymástól való lopások sem ritkák: ha az egyik varjú táplálékot rejt el, egy másik megfigyelheti és amikor a tulajdonos elrepül, a tolvaj „betör” az éléskamrába.
A dolmányos varjú fajtái
A dolmányos varjúnak jelenleg négy alfaját ismerik el. A törzsalfaj Írországban, a Brit-szigeteken, főleg Skóciában és Európa legnagyobb részén egészen Korzikáig lelhető fel. Az egyik alfaj Irakban és Iránban él, testének az a része, mely hamuszürke kéne legyen, majdnem fehér, emiatt nagyon eltér a többi alfajtól. Egy másik alfaj Törökországban és Egyiptomban fordul elő, és világosabb, mint más alfajok. Az utolsó alfaj a Kaukázustól Nyugat-Szibériáig és Iránig található meg, ez világosabb árnyalatú, mint az európai alfaj.
A dolmányos varjú szaporodása
A dolmányos varjú mezőgazdasági területekkel határos erdőkben, facsoportokban, mocsaras területek fáin fészkel. A fészek külső vázát ágakból készíti és anyaggal béleli ki. Magyarországon a fészeképítés már március közepétől megindul, a tojásrakás időszaka április eleje. Fészekalja 4-6 tojásból áll, melyen kizárólag a tojó 17-20 napig kotlik; kotlás közben a tojót a hím táplálja. Kikelésükkor a fiókák magatehetetlenek, és szüleik gondoskodására vannak szorulva. A fiókák 4-5 hetes korukig tartózkodnak a fészekben, de a szülők még utána is etetik őket. A fiókák kirepülésének ideje általában május vége, június eleje, a család még sokáig együtt marad. A dolmányos varjú természetbeli élettartama 5-10 év.
Szokatlanul népes, 67 egyedből álló fehérgólya-csapat érkezett Máltára, ami nem megszokott jelenség.
Megkezdődött a darvak őszi vonulása, szeptember végére már több mint ötvenezer példány érkezett a nemzeti park területére.
Az elmúlt harminc napban Európa kilenc országában bukkant fel a magas patogenitású madárinfluenza.
Hőkamerás drón segítségével követték nyomon egy rejtőzködő fekete gólyapár költését a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai.
Egy friss brit felmérés szerint a szigetország lakói évente mintegy 171 millió font értékű ételt veszítenek el a sirályok miatt.
A költségvetés, az emberi egészség és az élővilág szempontjából is lenne kedvezőbb alternatíva.

2800 forintot is elkértek korábban egy kilogramm cukkiniért, mostanra azonban jelentősen mérséklődött az ára.
Ehető levél, virág és termés, avagy növények, amelyek szinte teljes egészükben hasznosíthatók.
A 40 fok feletti nyári hőmérséklet már nemcsak a szántóföldeken okoz komoly gondokat, hanem az állattartásban és az élelmiszeriparban is.
Ha nem történik változás a Homokhátságon, néhány évtized múlva a vízszint akár több méterrel is tovább süllyedhet, és a táj egyre szárazabbá válik.
Egyre több kávét importál az Európai Unió harmadik országokból, és ezt egyre nagyobb értékben teszi.