A természetes élőhelyek egyre kisebb területekre szorulnak vissza. A klímaváltozás okozta aszályok miatt az állatoknak új szaporodó- és ivóhelyeket kell találniuk. Ezt az ökológiai kihívást felismerve indította el a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont a lakosságot is bevonó MyPond projektet. Horváth Zsófia, a kutatás vezetője elmondta, hogy a vizsgálatba rendkívül változatos víztesteket vontak be. Az egy-két hektáros vizektől kezdve egészen a földbe süllyesztett, mindössze néhány négyzetméteres műanyag medencékig mindent felmértek. Bár ezek a mesterséges kistavak többnyire beton- vagy fóliaalappal rendelkeznek, és el vannak szigetelve más vizektől, ökológiai szempontból a természetes tavakhoz nagyon hasonló szerepet töltenek be.

A több száz kerti tavat vizsgáló program során a tulajdonosok megfigyeléseit egy modern eljárással, a környezeti DNS (eDNA) vizsgálatával is kiegészítették. A vízmintákban maradt bőrsejtekből és ürülékből, mintegy biológiai ujjlenyomatként, pontosan azonosítani tudták a vízben az elmúlt hetekben megforduló állatokat. Az adatok bizonyítják, hogy ezek a kistavak valóságos ökológiai oázisok. Ritka és védett fajoknak, például kétéltűeknek és különböző rovaroknak nyújtanak táplálkozó- és menedékhelyet. Ráadásul a sűrűn beépített városi környezetben jelentősen enyhítik a városi hőszigethatást, hiszen a közvetlen környezetükben akár több fokkal is csökkenthetik a hőmérsékletet.

Sokan azért ódzkodnak a kerti tavak telepítésétől, mert tartanak a szúnyoginváziótól. A kutatás azonban rácáfolt erre a gyakori félelemre. Egy nagyjából két éve létező, őshonos növényekkel és kétéltűekkel benépesült tó ökológiai egyensúlyba kerül, és önálló életközösséget alkot. A benne megjelenő vízi ragadozó rovarok elfogyasztják a szúnyoglárvákat. A nőstény szúnyogok ráadásul megérzik a ragadozók jelenlétét, és ösztönösen elkerülik ezeket a víztesteket a petézés során.

A szakemberek ugyanakkor határozottan figyelmeztetnek arra, hogy halakat nem érdemes a kerti tóba telepíteni. A halak ugyanis könnyen felborítják a finom ökológiai egyensúlyt. Felfalják a hasznos vízi rovarokat és lárvákat, a túletetésük és ürülékük miatt pedig megnő a víz tápanyagterhelése. Ez a folyamat gyors eutrofizációhoz, vagyis kóros algásodáshoz vezet. Hasonló okokból szigorúan kerülni kell az idegenhonos inváziós növényfajok betelepítését is, mivel ezek agresszív terjeszkedésükkel komoly ökológiai károkat okozhatnak.

A kistavak a városi madarak számára is egyre nagyobb vonzerőt jelentenek, mivel a sűrűn beépített területeken kritikus hiány van a természetes ivóhelyekből. Jelenlétükkel a madarak akaratlanul is segítik más fajok terjedését. Lábukon, tollaikon vagy akár az emésztőrendszerükön keresztül halikrákat, valamint különféle apró vízi élőlényeket juttathatnak a vízbe. Éjszaka a tavak rejtett élete is felélénkül. Kameracsapdás felvételek bizonyítják, hogy vidrák, denevérek és más apró emlősök is rendszeresen látogatják a kertekben megbújó víztesteket.

Bár egy kerti tó önmagában nem helyettesíthet egy természetes mocsarat vagy lápot, létrehozása mégis hatalmas lépést jelent a gyakorlati természetvédelem irányába. A kutatók hangsúlyozzák, hogy a tóépítés egy gyorsan és helyben elvégezhető beavatkozás. Ennek révén aktívan tehetünk a természet helyreállításáért, miközben az egyre elterjedtebb klímaszorongásunkat is mérsékelhetjük. A megfelelően kialakított mesterséges víztest ráadásul nem marad elszigetelt, hanem azonnal szerves részévé válik a tágabb városi zöldinfrastruktúra-hálózatnak.