A 2,85 kilogrammos ragadozó kishalra kapott. Már a kifogásakor látszott rajta, hogy nem sorolható be egyetlen fajtiszta vonalba sem. A Magyar Haltani Társaság (MHTT) szakértői a felvételek alapján részletesen elemezték a külső jegyeit. Ezek az ismertetőjegyek egyértelműen bizonyították a hal kettős eredetét.

A hal viszonylag magas háta és vöröses úszói a jászkeszegre utaltak. Ugyanakkor a szem vonalát elérő, nagyméretű száj, a farokalatti úszó homorú szegélye és az alsó állkapocs kampós végződése már a balin sajátosságai. A keveredést támasztotta alá az is, hogy az oldalvonal mentén számolt több mint 60 pikkely nem érte el a balinokra jellemző 65-ös minimumot. Emellett a többi balinos ismertetőjegy sem volt olyan markáns, mint a hasonló méretű, fajtiszta egyedeknél.

A szakemberek megállapították, hogy a hal összességében inkább a jászkeszegre hasonlít. Ezért nagy valószínűséggel egy ikrás jászkeszeg és egy tejes balin összeívásából született. A példányt így a tudományosan Leuciscus idus x Leuciscus aspius néven ismert jászbalinként azonosították.

A címlapkép csak illusztráció.