Rejtély, mi történik: pusztulnak a busák a magyar folyókban
Az elmúlt napokban elkezdtek pusztulni a busák a Dunában és a Sugovicában bajai szakaszán.
Az elmúlt napokban elkezdtek pusztulni a busák a Dunában és a Sugovicában bajai szakaszán.
A szakértők szerint nitrogénterhelés okozhatta a Velencei-tónál tapasztalt halpusztulást.
Korlátozások léptek életbe a magyar vizeken, jó, ha mindenki tudja, meddig tart a tilalmi időszak.
Komoly ökológiai problémát jelent Győr-Moson-Sopron vármegye természetes vizeiben egy idegenhonos hal elszaporodása.
Egy olyan különös, eltorzult külsejű halat talált egy horgász Délegyházán, amit egyszerűen nem tudott hova tenni.
Február 3-án, hétfőn fogási tilalom lépett életbe a csukára a magyarországi vizeken.
A nyúldomolykófélék családjába tartozó apró, őshonos hal lett idén az Év hala Magyarországon.
Tenyésztőketrecekből szöktek ki az idegenhonos fajok az Adriai-tengeren Horvátországban.
A Hévízi-kifolyóban élénk színű, trópusi halak sokasága figyelhető meg, miközben a korábban betelepített csukák eltűntek a vízből.
Tovább terjed a Tiszában az utóbbi idők egyik legkellemetlenebb idegenhonos hala.
A Magyar Haltani Társaság (MHTT) ebben az évben is közönségszavazással kíván dönteni arról, hogy melyik halfajunk legyen jövőre az "Év hala".
Hiába csökken évek óta az uniós halászati ágazat, a spanyolok még mindig az élen járnak benne.
A nehézségek ellenére idén is biztosított a magas minőség a karácsonyi halkínálatban.
Közel egy tonnányi compót telepítettek a Velencei-tóba a Magyar Országos Horgász Szövetség szakemberei.
Csak az állomány alacsony szinten tartásával lehet úgy, ahogy korlátozni a fekete törpeharcsák garázdálkodását a Balatonban.
A szakértő szerint az egyes halfajok különbözőképpen reagálnak az árvíz levonulására.
A hatóságok azonosították a Kapos-folyón és a Sió-csatornán észlelt halpusztulások okát.
A 2024-ben tapasztalt időjárási anomáliák nem tettek jót a hazai halfajták állományainak.
A szakemberek újabb ivadékbölcsők létesítésére készülnek Győr-Moson-Sopron vármegyében.
Amurgébet és márványrákot is találtak a Magyar Haltani Társaság szakemberei a Rákos-patak vízrendszerében.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
A szakértő szerint a 2025-ös év még az előzőnél is gyengébb lehet, hacsak nem jönnek ki hamar az új pályázati kiírások.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.