Az elmúlt napokban több helyen is lehetett elhullott halakkal találkozni a Velencei-tónál. A szakemberek szerint a tavaszi időszakban nem ritka a kis mértékű halpusztulás optimális helyzetekben sem, azonban a lokális előfordulás miatt a Magyar Országos Horgász Szövetség (Mohosz) Velencei-tavi Kirendeltsége április 16-án és 17-én vizsgálatokat végzett tószerte, és úgy tűnik, sikerült megtalálni a kiváltó okot - írta meg a Pecaverzum.

A Mohosz Velencei-tavi Kirendeltségének közleményéből kiderült, hogy a pusztulás kiindulópontját két jól behatárolható helyszínen azonosították: a Csontréti patak-befolyójától, a Tóbíró kikötőből kiindulva a Drótszamár-Északi strand-Evezőspálya irányában haladva áramolva és kismértékben a Bágyom-éri befolyótól (Fehér ház) Gárdony irányába. Mint írták, ezeken a helyszíneken magasabb koncentrációban találtak különféle nitrogénformákat (nitritet, nitrátot és kevés ammóniumot), a tó többi részén ezek nem voltak kimutathatók. A helyi szövetség szerint minden jel arra mutat, hogy a befolyókon érkezhetett a tóba valamilyen tápanyagterhelés, például szennyvíz formájában magas ammóniumtartalommal. 

Erről azt kell tudni, hogy a tóra jellemző magas, jelenleg 8,9-9,2 közötti pH mellett szinte azonnal átalakul ammóniagázzá, ami kis koncentrációban is nagyon toxikus a halakra nézve. (Lúgos környezetben 8,5-ös pH felett történik ez.) 

A másik gyanú egyébként az volt, hogy az ismét, immár rohamosan melegedő, magasabb hőmérsékletű vízben felszakadó algagyep bomlásából származó bomlástermékek okozták volna, azonban annyira behatárolható helyen történtek az elhullások, hogy ezt a lehetőséget elvetették, mert számos más helyszínen nem történt semmi probléma, és nem volt mérhető hasonló érték sem, ahol egyébként ugyancsak nagy mennyiségben volt felszakadás. 

Reméljük, hogy más probléma nem áll a háttérben, és nem eszkalálódik a helyzet a jövőben, és az elmúlt 24 órában tapasztalt csapadékmennyiséget is látunk gyakran a következő hetekben-hónapokban

- fogalmaztak.

A mintavételek során vizsgálták a planktonállományt is, amelyről megállapítható, hogy a tavalyi, tóra nem jellemző magas eutrófkép most megfordult, és csökkenőben van az algaszám (letisztulóban van a víz), ráadásul nagyon kevés cianobaktérium (kékalga) aránnyal, és ezzel együtt nagyon erős zooplankton-állomány alakult ki, amely a halak, különösen az ivadékok számára elsőrendű táplálékot jelent.

Mint írták, ez alapvetően előnyös változás, különösen a tavalyi helyzethez képest, azt hozzá kell tenni, ha a magas zooplankton-mennyiség a későbbi időszakokban is fennmarad, figyelembe kell venni, hogy oxigénfogyasztóként, túlzott mennyiségük okozhat akár oxigénhiányt is egy vízterületen, főként amikor a nappalok rövidülni kezdenek, és más kedvezőtlen tényezők is jelentkeznek (például a meleg, felhős szélcsendes idő nyáron). Ezért jobb lenne, ha a számuk a következő hónapokban elkezdene csökkenni - olvasható a tájékoztatásban. 

A Mohosz Velencei-tavi Kirendeltsége azt kérte, hogy aki halpusztulást vagy bármilyen nem megszokott jelenséget tapasztal (beleértve ebbe a szabálysértő, illetve illegális halfogási tevékenységet is) a tavon, akkor mindenképpen jelezze azt.