A Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság dokumentumában az egyik fontos megállapítás, hogy a tározóban lévő algák gyorsan pusztultak a lehűlő vízben, ám oxigéntermelésük kiesése és a tározó magas szervesanyag tartalma miatt a lebontó folyamatok kerültek túlsúlyba, amelynek következményei már a halállományt is befolyásolták, ugyanis a tározóban oxigénhiány alakult ki - írja a feol.hu. A 2022 december 19-i vízeresztés tehát alaposan lecsökkent klorofill tartalom mellett, de oxigénhiányos állapotban kezdődhetett meg.

A legfrissebb, január 2-i teszt során a Zámolyi- és a Pátkai-tározó elfolyó vizét, a Császár-víz torkolati szakaszát, illetve a Velencei-tóban kialakuló vízminőség változásokat a korábbi tapasztalatok alapján a tó nyugati területein négy ponton mintázták. A jelentésben az áll, hogy a tározóban mostanra megnőtt a klorofill koncentráció, az oxigénhiány is elmúlt, mégis jelennek meg az újabb s újabb haltetemek. A gond az, hogy ezek az értékek erősen ingadoznak.

A Horgász Egyesületek Fejér Megyei Szövetsége (HOFESZ) társadalmi elnöke, Nagy Attila a lapnak elmondta: szerintük nem volt előnyös lépés ismét kiengedni a vizet a tározóból, amely korábban sem volt alkalmas a lehalászásra. Így nem tudták menteni a még meglévő állományt, bevallása szerint a halpusztulást már korábban megjósolták. Adott víztérfogathoz nagyon jelentős halállomány volt a tározóban. A nagy víztérben kialakult egy olyan halállomány, amelynek az itteni élet komfortos volt, ám ugyanez a mennyiségű hal az egyharmad mennyiségű vízben nem tudja jól érezni magát.

Ellenben a Velencei-tó most „egész jó irányba halad"

- vélekedik a szövetség megyei elnöke. Közölte, a tavalyi évet a ponty és a kárász élte túl a tóban, a ragadozó állomány azonban visszaszorult, a halállománynak tehát most nagy problémája nincs a Velencei-tóban.