Sokat vesztett ezzel a növénnyel rengeteg gazda itthon: hogyan tovább?
A szakértő szerint hazai és regionális szinten is gyenge lett az idei kukoricatermés.
A kikeleti hóvirág jelentős növényfaj Magyarországon is. Természetvédelmi értéke 10 000 Ft, egyetlen szál letépését is pénzbírsággal büntetik.
A hóvirág előfordulása és jellemzői
A hóvirág üde erdőkben előforduló, geofiton életformájú, tehát a kedvezőtlen időszakot módosult föld alatti hajtással átvészelő növény, amit szinte mindenki már messziről jól felismer. Földalatti raktározó szervük az 1-2 cm átmérőjű hagyma, amelyből két hosszúkás levél hajt ki - fajtól függően - az ősz, vagy a tél végén. A virág jellegzetessége a három nagy, hófehér külső lepellevél, tehát a „szirom”, és az ugyancsak három kisméretű, belső lepellevél, amik zöld foltokat vagy rajzolatokat viselnek. A hóvirág az amarilliszfélék talán legismertebb növénynemzetsége. Huszonegy fajuk él, melyek a Pireneusoktól, Közép- és Dél-Európán át a Kaszpi-tóig találhatók meg, de a Közel-Keleten is előfordul. Magyarországon egyébként négy fajjal találkozhatunk: a kertekben ültetett pompás, redőslevelű és levantei hóvirággal, illetve az őshonos kikeleti hóvirággal, amit egyszerűen csak „hóvirágnak is neveznek.
A hóvirág termesztése és ápolása
A hóvirág ültetési ideje ősszel, szeptembertől október végéig tart. Szépsége jobban érvényesül csoportosan ültetve, de egyenként ültetve is a hagymák pár év alatt csoportossá válnak. A hóvirág a félárnyékos helyen fejlődik legjobban, és nyugodtan lehet ültetni akár lombhullató fák alá, cserjék árnyékába, hiszen eredeti élőhelye is az üde vagy félszáraz erdők lombos területe. A fenyők alatt viszont már nem érzi jól magát. A hóvirág nagyon egyszerűen nevelhető, tulajdonképpen semmilyen gondozást nem igényel. Az ültetés előtti istállótrágyát vagy komposztot évről évre több és szebb virágokkal hálálják meg. Mivel nagyon gyors a szaporodása, célszerű három-négy évente a hagymákat szétültetni.
A szakértő szerint hazai és regionális szinten is gyenge lett az idei kukoricatermés.
A mesterséges fények nem csupán az éjszakai égbolt szépségét fosztják meg tőlünk, hanem a terméshozam csökkenéséhez is vezethetnek.
A szelídgesztenye hazánkban jellemzően kisüzemi növény, a nagyobb árutermelő ültetvények száma igen csekély.
A hagyomány szerint egy évig éhezik az, aki Márton napján nem eszik libát és nem iszik újbort.
Az emberi hajszálnál ezerszer kisebb nanorészecskék új dimenziót nyitnak az agráriumban.
Az új CLAAS teleszkópos rakodógépek a 3–4 tonnás kategóriában nagyobb teljesítményt és kényelmet nyújtanak