Hóvirág

A kikeleti hóvirág jelentős növényfaj Magyarországon is. Természetvédelmi értéke 10 000 Ft, egyetlen szál letépését is pénzbírsággal büntetik.

A hóvirág előfordulása és jellemzői

A hóvirág üde erdőkben előforduló, geofiton életformájú, tehát a kedvezőtlen időszakot módosult föld alatti hajtással átvészelő növény, amit szinte mindenki már messziről jól felismer. Földalatti raktározó szervük az 1-2 cm átmérőjű hagyma, amelyből két hosszúkás levél hajt ki - fajtól függően - az ősz, vagy a tél végén. A virág jellegzetessége a három nagy, hófehér külső lepellevél, tehát a „szirom”, és az ugyancsak három kisméretű, belső lepellevél, amik zöld foltokat vagy rajzolatokat viselnek. A hóvirág az amarilliszfélék talán legismertebb növénynemzetsége. Huszonegy fajuk él, melyek a Pireneusoktól, Közép- és Dél-Európán át a Kaszpi-tóig találhatók meg, de a Közel-Keleten is előfordul. Magyarországon egyébként négy fajjal találkozhatunk: a kertekben ültetett pompás, redőslevelű és levantei hóvirággal, illetve az őshonos kikeleti hóvirággal, amit egyszerűen csak „hóvirágnak is neveznek.

A hóvirág termesztése és ápolása

A hóvirág ültetési ideje ősszel, szeptembertől október végéig tart. Szépsége jobban érvényesül csoportosan ültetve, de egyenként ültetve is a hagymák pár év alatt csoportossá válnak. A hóvirág a félárnyékos helyen fejlődik legjobban, és nyugodtan lehet ültetni akár lombhullató fák alá, cserjék árnyékába, hiszen eredeti élőhelye is az üde vagy félszáraz erdők lombos területe. A fenyők alatt viszont már nem érzi jól magát. A hóvirág nagyon egyszerűen nevelhető, tulajdonképpen semmilyen gondozást nem igényel. Az ültetés előtti istállótrágyát vagy komposztot évről évre több és szebb virágokkal hálálják meg. Mivel nagyon gyors a szaporodása, célszerű három-négy évente a hagymákat szétültetni.