A Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ) hivatalos tájékoztatást adott ki a Velencei-tavon tapasztalt halpusztulásról, miután az elmúlt napokban számos, gyakran téves információkat tartalmazó beszámoló jelent meg a közösségi médiában. A jelentős mértékű halpusztulás május 10-én, szombaton kezdődött, majd hétfőre már jelentősen mérséklődött, keddre pedig tovább csökkent a friss elhullások száma. Az elhullott halak 99%-át kisméretű (8-12 cm-es, átlagosan 30 gramm tömegű) ezüstkárász egyedek tették ki, amelyek jelentős része korábban ivadék formában a vízgyűjtőről került a tóba. Emellett kisebb mennyiségben ponty és compó fajok példányai is elpusztultak. Kedd délig összesen 1800 kilogrammnyi elhullott halat gyűjtöttek össze és szállíttattak el az ATEV Zrt.-vel.

A szakértők szerint a pusztulás hátterében nagy valószínűséggel egy specifikus, főként a kárászféléket fertőző kórokozó állhat. Az elhullások összefüggésben lehetnek a halak ívásával és a május eleji hirtelen lehűléssel is, amikor két nap alatt 7 Celsius fokkal csökkent a víz hőmérséklete. A hirtelen hőmérséklet-változás miatt az ívás leállhatott, ami az ikrás halaknál belső szepszist okozhatott, különösen a ponty és compó fajok esetében.

A Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság tájékoztatása szerint az április 28-án és május 7-én vett vízminták nem mutattak ki oxigénhiányt vagy olajszennyezést, így a víz minőségével kapcsolatos problémák kizárhatók. A további vízminták elemzése még folyamatban van, az eredmények a következő napokban várhatók. A halegészségügyi vizsgálatok is zajlanak, ezek végleges eredményei 1-2 héten belül lesznek elérhetők.

A szakemberek hangsúlyozzák, hogy amennyiben beigazolódik a specifikus halbetegségre vonatkozó feltételezés, az az emberi szervezetre nem jelent veszélyt sem érintkezés, sem fogyasztás esetén.

A MOHOSZ kéri a lakosság segítségét az elhullott halak összegyűjtésében, amelyet a halőrök a +36 (30) 5010-412-es telefonszámon történő bejelentés alapján rendszeresen begyűjtenek. A szervezet kiemeli, hogy a szélsőséges időjárási jelenségek miatt a halpusztulások kockázata országszerte egyre gyakoribbá válik, és a Velencei-tó különösen veszélyeztetett a kis vízgyűjtője és hektikus vízjárása miatt. A MOHOSZ álláspontja szerint a tó hosszú távú fennmaradása érdekében elengedhetetlen a mesterséges vízpótlás megvalósítása, amelyre az egyetlen járható megoldást a Duna vizének a tóba történő juttatása jelentené.