A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) a Biological Invasions folyóiratban publikált átfogó tanulmányt a Magyarországon megjelenő idegenhonos halfajokról. A kutatás frissítette a hazai természetes vizekben előforduló jövevényfajok listáját, valamint részletesen elemezte azok eredetét, megjelenési idejét és terjedési mintázatait - számolt be az Infostart.

Az összegyűjtött adatok szerint az elmúlt 24 évben 89 új halfaj jelent meg hazánk vizeiben, így a jelenleg ismert idegenhonos fajok és hibridek száma már eléri a 130-at. A kutatók megállapították, hogy a betolakodó fajok többsége melegkedvelő, akváriumi díszhal, amelyeket gyakran tulajdonosaik engednek szabadon, nem számolva a súlyos ökológiai következményekkel. A jövevényfajok taxonómiai megoszlását tekintve főként a szájköltő halak (Cichliformes) és a harcsafélék (Siluriformes) rendjébe tartoznak, de a szakemberek kiemelik, hogy az utóbbi időben egyre több kígyófejű hal (Anabantiformes) is megjelent, amelyek különösen veszélyesek lehetnek az őshonos halfaunára.

Az idegenhonos fajok elsősorban meleg vizes élőhelyeken, például budapesti gyógyfürdők kifolyóiban vagy a Hévízi-tóban találnak kedvező életfeltételeket, ahol egész évben biztosított a túlélésük. A kutatók figyelmeztetnek, hogy ezeken az élőhelyeken kialakulhatnak hidegtűrő populációk is, amelyek képesek elterjedni a környező víztestekben. Erre példaként említik a szúnyogirtó fogaspontyot (Gambusia holbrooki), amely a Hévízi-tóból kiindulva már a környező vizekben is stabil állományokat hozott létre. A tanulmány hangsúlyozza, hogy az éghajlatváltozás és az akváriumi halak szándékos szabadon engedése miatt növekszik annak valószínűsége, hogy ezek az idegen fajok nemcsak megjelennek, hanem tartósan megtelepednek természetes vizeinkben, ami hosszú távon jelentős ökológiai kockázatot jelent az őshonos vízi ökoszisztémákra.