Muflon

A muflon a juhfélékhez tartozik, jellegzetessége az erősen ívelt szarv (csiga). Párzáskor a kosok megküzdenek egymással, szarvuk csattanását ilyenkor az egész erdőben hallani.

A muflon (Ovis gmelini) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a tülkösszarvúak (Bovidae) családjába és a kecskeformák (Caprinae) alcsaládjába tartozó faj. A muflont tartják a házijuh ősének. A hímeket kosnak, a nőstényeket fiatal korukban jerkének, majd ellés után juhnak nevezik. Kicsinye a bárány. Mint az elnevezések is utalnak rá, a muflon a juhfélékhez tartozik, ennek megfelelően nem csontból álló agancsot, hanem szaruból lévő szarvat visel, amit alakja miatt a szaknyelv „csigának” nevez.

Előfordulás

A muflont a földközi-tengeri Korzika és Szardínia szigetéről telepítették be Közép-Európába (és így Magyarországra is) a 19. században. A muflon nem őshonos vadfaj Magyarországon, XIX. század végén telepítette be Forgách gróf a ghymesi birtokára. Ezt követően a második világháború előtti időszakban több vadaskertben is megjelent, ahonnan számos példány kivadult. A muflon eredetileg Törökország délkeleti részén, Dél-Örményországban és Dél-Azerbajdzsánban, valamint Észak-Irakban és Iránban fordult elő. A muflon a gyakran csak szórványos növényzettel borított földközi-tengermelléki hegyekhez alkalmazkodott, ahol a köves altalajokon patáit is eléggé gyorsan lekoptatja. A muflont egyébként Európa sok részére vadászati célokból telepítették be. Ma szigetszerűen megtalálható hazánk valamennyi középhegységi részén. A faj nagy alkalmazkodóképességét bizonyítja a rengeteg házijuhfajta, amelyeket igénytelenségük folytán az összes földrészen, a legkülönbözőbb élőhelyeken hasznosítanak gyapjú-, hús- és tejtermelésre. Állatkertekben gyakran tartanak muflont.

A muflon megjelenése

A muflon testhossza 120 centimétertől (nőstények) 135 centiméterig (kosok), marmagassága 70 centimétertől (nőstények) 88 centiméterig (kosok), testtömege 25–40 kilogrammtól (nőstények) 35–55 kilogrammig (kosok) terjedhet, farokhossza 3–6 centiméter. E juhfélére jellemző az erősen ívelt szarv (csiga). A vadjuhok közül a legkisebb termetű, a házijuh őse. A nőstényeknek csak kicsi, enyhén hátrahajló szarvuk van, vagy akár nincs is. A kosok csigája pontosan meghatározott ütemben fejlődik, hossza akár a 100 cm-t is elérheti, körfogata nagyon ritkán pedig a 24 cm-t.  A csigán a szakaszos növekedésnek köszönhetően az évek elkülöníthetőek, az évgyűrűk között barázdák találhatóak. Ezek alapján a kosok életkora jól megállapítható. A kosok fehér „nyerget” viselnek barna téli bundájukon, ettől élesen elválik fehér hasuk és tükrük. A láb alsó része fehér, a felső feketés. A nyak alsó élétől eltekintve szőrük rövid. Szőre durva tapintású, télen megvastagodik. 5-6 cm hosszú nyoma a birkáéhoz hasonló, erősen aszimmetrikus, vagyis egyik körme rendszerint jóval hosszabb a másiknál.

Életmód

A muflonok főként szürkületkor járnak táplálék után. Ahol nem zavarják őket, nappal is megfigyelhetők. Jól látnak és futnak, ügyesen ugranak. A nőstények úgy bégetnek, mint a házijuh, míg a kosok ritkán adnak ki hangot. A muflonok területüket az ujjaik közötti mirigyek váladékával jelölik meg. Csoportokban élnek, melyek általában 2-4 egyedből állnak, de gyakran több kisebb csoportból 30-50 egyedből álló csapat alakul ki, melyet az öreg anyajuh vezet. Az öreg kosok magányosak, illetve 1-2 hasonló korú társukkal járnak. Táplálékát zömében fűfélék alkotják, vagyis a muflon jellemzően legelő állat, de emellett fogyasztja fásszárú növények hajtását, rügyeit és terméseit is. Az erdei élőhelyeken, főleg a védett gyepekben, táplálkozásával és taposásával is jelentős problémát okozhat, ezért állományának szabályozása fontos vadgazdálkodási feladat.

Szaporodás

A novemberben zajló párzási időszakban a kosok kemény, de nem életre-halálra szóló küzdelmet vívnak egymással, amely során 10-20 méter távolságból szarvukkal egymásnak rontanak. Szarvaik csattanása ilyenkor az őszi erdőben messzire hangzik. Az 5 hónapos vemhesség után többnyire egy bárány születik, az ikerellés ritka. A születéskor körülbelül 2 kilogrammos bárány néhány óra múlva már követi anyját. A bárányok március-május során jönnek világra, és néhány óra múlva már csatlakoznak is a nyájhoz, amiben a juhok és a fiatal állatok együtt mozognak.

Vissza a fogalmak listájához

CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2022
Jubilál a hazai agrárium hagyományos, év végi csúcsrendezvénye