Nincs akadály: tényleg eljött a mezőgazdasági drónok ideje

Nincs akadály: tényleg eljött a mezőgazdasági drónok ideje

agrarszektor.hu
A 2022-es és a 2023-as évek nagyon jelentősek voltak a drónos növényvédelem tekintetében, jóformán valamennyi akadály elhárult a technológia gyakorlati alkalmazása elől – mondta el az Agrárszektornak Filler Zsófia, az ABZ Drone Kft. értékesítési igazgatója. A szakember beszélt arról is, hogy ma Magyarországon milyen képesítésekkel kell rendelkeznie annak, aki drónos növényvédelmi munkákat szeretne végezni, de szó esett a technológia várható jövőjéről, a drónbeszerzések költségeiről és lehetséges megtérüléséről is.

Rangos agrárdíjak az Agrárszektor Konferencián!

A Portfolio Csoport az idén 12. alkalommal rendezi meg siófoki Agrárszektor Konferenciáját, amely az ágazat egyik legnagyobb és legjelentősebb szakmai eseményének számít. A december 4-5-i kétnapos rendezvényen immár 10. alkalommal adjuk át 9 kategóriában rangos agrárdíjainkat, amelyekre az ágazat bármely kiemelkedő szakmai munkát végző szereplője pályázhat, illetve nevezhető.

Nevezzen szeptember 15-ig!

A pilóta nélküli repülő járműveket, avagy köznapibb nevén drónokat az élet egyre több területén alkalmazzák, ez alól a mezőgazdaság sem kivétel. Jelenleg hogyan lehet használni a drónokat a mezőgazdaságban? Milyen előnyökkel járhat ezeknek a gépeknek a felhasználása?

A mezőgazdaság időről időre jelentős kihívásokkal küzd, gondolok itt például a szélsőséges időjárási viszonyokra, vagy a generációváltás hiányára, és ezeknek a problémáknak az enyhítésében a drónok rendkívül jelentős szerepet töltenek be. A pilóta nélküli légi járművek és a rájuk felszerelt szenzorok, kamerák segítségével pontos képet kaphatunk a teljes termőterületről, illetve a vegetációról, amivel jelentősen növelhetjük a termelésünk hatékonyságát. A felmérő vagy más néven monitoring drónok felhasználása nagyban függ attól, hogy milyen payload-ot szerelünk rájuk. Ezekkel az eszközökkel lehet vadkárfelmérést, multispektrális méréseket végezni, differenciált anyagkijuttatási térképet készíteni, határfájlokat, digitális magasságmodellt létrehozni. 

Ezeket a határfájlokat pedig át is tudjuk tölteni a robotkormányzású eszközökbe, a traktorokba, valamint a permetező drónokba. A felméréseken, illetve a különböző talaj és növényi eredetű problémák detektálásán túl a permetező drónok segítségével pedig lényegesen kevesebb vegyszert és vízmennyiséget juttatunk ki a területre. A taposási kár nullára redukálódik, valamint annak köszönhetően, hogy talajállapottól függetlenül el lehet végezni a kezeléseket, időben beavatkozhatunk a károsítók ellen.

Az elmúlt években lassan, de fokozatosan elhárultak az akadályok a drónok növényvédelmi célú alkalmazása elől Magyarországon. Melyek voltak ennek a folyamatnak a legfontosabb mérföldkövei? Vannak-e még rendezésre váró kérdések?

Magyarországon jelenleg a pilóta nélküli légi járművek használatára vonatkozó jogszabályok az Európai Bizottság 947/2019-es végrehajtási rendeletén alapulnak. A permetező drónok használata esetén azonban nemcsak a légi közlekedés szabályainak, hanem a növényvédelmi előírásoknak is meg kell felelni. Ezeknél a 2022-es év rendkívül produktív volt, ugyanis megszületett a mező- és erdőgazdasági légi munkavégzésről szóló 4/2022 AM rendelet, ami szabályozza a növényvédő szerek drónos kijuttatásának feltételeit. Három nagyon fontos feltételt határozott meg, amelyek közül az egyik az, hogy Magyarországon jelenleg csakis olyan személy végezhet növényvédelmi kezelést, aki bekerült a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnál (Nébih) elérhető növényvédelmi drónpilóták névsorába. A másik a permetezésre vonatkozik, hogy a permetezési műveletet kizárólag típusminősített légi járművekkel lehet végezni. A harmadik pedig arra, hogy jelenleg csak olyan növényvédő szerek juttathatók ki drónnal, melyeket erre külön engedélyeznek.

A 2022-esnél már csak a 2023-as év volt produktívabb, ugyanis ebben az évben már rendelkezésre állt minden olyan képzés, amelyet a rendelet előírt, a Nébih közzétette a növényvédelmi drónpilóták nyilvántartását, és megtörtént az első engedélyokirat-bővítés, ami lehetővé teszi a Mospilan 20 SG rovarölő szer drónnal történő kijuttatását, a meggy, a cseresznye és a dió kultúrákban. Ezeknek a lépéseknek köszönhetően kijelenthető, hogy ma már hivatalosan is lehet drónos permetezést végezni Magyarországon. A szerek köre még sajnos korlátozott, de elindult egy folyamat, ami, reméljük, hogy a jövőben még dinamikusabban fog majd fejlődni és előrehaladni.

Magyarországon komoly kritériumoknak kell megfelelnie annak, aki drónt mezőgazdasági területen kíván felhasználni. Milyen képesítésekkel kell rendelkeznie ehhez az embernek? Milyen képzéseket kell teljesítenie annak, aki csak az állományok felmérésére, monitoringozásra kívánja használni ezeket a gépeket? Mit kell teljesítenie annak, aki növényvédelmi beavatkozásokra is el kíván végezni velük?

A monitoring drónok esetén elegendő lehet már akár egy A1-A3 kompetenciatanúsítvány megléte, illetve bizonyos területek esetében eseti légteret kell igényelni. A permetező drónoknál egy kicsit összetettebb a helyzet, ugyanis azoknak, akik ilyen gépeket szeretnének alkalmazni a gazdaságukban, vagy szolgáltatni szeretnének, azoknak azonos kritériumoknak kell megfelelniük. Két fontos képzést kell elvégezni: az egyik a pilóta nélküli légi jármű irányítói igazolvány megszerzésére felkészítő tanfolyam, másik pedig a Nébih által akkreditált növényvédelmi drónpilóta szakképzés. A pilóta nélküli légi jármű irányítói igazolvány megszerzésére felkészítő tanfolyam bemeneti feltétele az A2 kompetenciatanúsítvány, míg a növényvédelmi drónpilóta képzést csak a légijármű-irányító igazolványt, a 80 órás növényvédelmi alaptanfolyam, a B kategóriás jogosítvány és az érettségi bizonyítvány, vagy az előírtaknak megfelelő középfokú szakmai végzettség birtokában lehet elkezdeni. A képzéseken felül szükség van még egy speciális engedélyre, amit a legtöbbször LUC, vagy műveleti engedély néven szoktunk illetni, valamint ide tartozóan az is fontos dolog, hogy csak olyan eszközzel történhet a kijuttatás, ami a forgalomba hozatalra engedélyezett növényvédelmi gépek jegyzékében már szerepel.

Bár mostanra már sokféle méretű, árú és teljesítményű drón kapható, ezek nem mindegyike alkalmas a mezőgazdasági felhasználásra. Milyen követelményeknek kell megfelelnie a drónoknak ilyen célú hasznosítás esetén? Ennek milyen költségvonzatai vannak? Milyen megtérüléssel számolhatnak azok, akik ebbe belevágnak?

A 44/2005-ös rendelet szerint a drónok már hivatalosan is kijuttató eszköznek számítanak, azonban, ahogy a hagyományos vontatott permetezőknek, úgy a drónoknak is meg kell felelniük bizonyos kritériumoknak annak érdekében, hogy kizárólag a cseppképzési és szórástechnikai szempontból megfelelő növényvédelmet lehessen alkalmazni. A minősítési eljárást a gyártóknak vagy a forgalmazóknak kell kezdeményezni, a minősítést pedig a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem laborközpontja végzi. Fontos, hogy a vásárlóknak is ellenőrizniük kell, hogy az általuk megvásárolni és használni kívánt eszköz rendelkezik-e ezzel a típusminősítéssel. Ez egyébként nagyon egyszerűen ellenőrizhető: azokon az eszközökön, amik megkapták ezt a típusminősítést, illetve az előbb említett jegyzékben szerepelnek, egy fehér, megfelelő minőségű növényvédelmi gép vagy növényvédő gép matrica szerepel. Ez a költség a forgalmazó vagy a kereskedő terhére megy, tehát ezzel külön költségként nem kell számolni. 

Egy ilyen eszköz beruházása a permetező drónok esetében nettó 4-8 millió forint körül mozog, ami már egy folyamatos munkavégzésre alkalmas csomagot tartalmaz.

Tudom, hogy ez nagyon sok tényezőtől függ, de milyen megtérüléssel számolhatnak azok, akik ebbe belevágnak?

Csináltunk egy számítást arra vonatkozólag, hogy a szántóföldi eszközöket összehasonlítva a permetező drónokkal, hektáronként nagyjából milyen különbséggel lehet számolni, A dróntechnológiát alkalmazva nagyjából 15 ezer forintot takaríthatunk meg hektáronként. Ez leginkább az üzemanyagköltség, az amortizáció, valamint a taposási kár csökkentéséből adódik. Ebből nagyon gyorsan ki lehet számolni azt, hogy 500 hektáron már egy nagyobb méretű permetező drónnak, annak minden kiegészítőjével és az oktatással együtt hamar, akár 10-15 nap munkavégzéssel megtérülhet a beruházása. 

Milyen típusú érzékelőket és technológiákat használnak általában a mezőgazdasági drónokon a termés megfigyelésére és védelmére?

A mezőgazdaságban általában leginkább RGB (Red-Green-Blue), multispektrális, valamint hőkamerákat alkalmazunk. Az RGB kamerákkal készített ortomozaik felvételeken vadkárokat, vetéshibákat, illetve gyomosodási állapotot lehet megnézni, a multispektrális kamerákkal pedig az aktuális növényállapotot tudjuk monitorozni, mely segítségével hamarabb észre lehet venni bizonyos növénybetegségeket, mint ahogy az emberi szem számára látható tartományban megjelennek. Ezek azok, amelyek a leginkább elterjedtek. A felmérő drónok általában rendelkeznek egy RTK-modullal is, aminek köszönhetően centiméter pontos méréseket lehet végezni.

Magyarországon 2023 augusztusában kapta meg az első növényvédő szer a drónos kijuttatáshoz szükséges kiterjesztett engedélyt a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivataltól. Mire lehet számítani, mennyi lesz a jövőben az egyes növényvédő szerek engedélyeztetésének az átfutása a benyújtástól az elfogadásig? Ez az időtartam változhat-e a jövőben?

Ez a folyamat az Európai Unió előírása alapján működik. Az engedélyokiratok bővítéséről beszélünk, tehát csak olyan szer kaphat engedélyt drónos kijuttatásra, amelynek szántóföldi kultúrában már van engedélye. A folyamat jelenleg úgy néz ki, hogy első évben beállítanak egy kísérletet, és ezek a kísérleti eredmények benyújtásra kerülnek a Nébih részére. A hatóság a mérlegelést követően döntést hoz az engedélyokirat bővíthetőségéről. Az engedélyokiratok bővítése a kísérleti eredmények kiértékelését követő egy-két hónapon belül megtörténhet. 

Németországban például egyik napról a másikra több mint negyven szert tudtak engedélyezni. Szerintem ez egy biztató dolog, és Magyarországon is találni kell egy olyan megoldást, amivel a drónos permetezés elterjedését elő lehet segíteni és fel lehet gyorsítani. Mi is csináltunk kísérleteket, és ezek azt bizonyítják, hogy ez a technológia is alkalmas a legtöbb szántóföldön már használt szerek kijuttatására.

A drónok nemcsak a növényvédelemre, de az állományok felmérésére is használhatóak. Hogyan lehet a drónok által gyűjtött adatokat elemezni és felhasználni a növénytermesztésben és a növényvédelemben? Ez a fajta felhasználási mód mennyire népszerű a magyar gazdák körében?

Attól függően, hogy milyen eszközzel végezzük a felméréseket, alkalmazunk egy olyan szoftvert, amelynek segítségével kiértékelhetjük a kapott adatokat. Én azt gondolom, hogy a jövőben a mesterséges intelligencia elterjedésével ezek a lehetőségek robbanásszerűen fognak tovább bővülni, de már napjainkban is több olyan szoftvert tesztelünk, aminek a használatával pontos képet lehet kapni a várható termésmennyiségről, vagy a táblán lévő károsítókról. Nemrégiben volt egy olyan kísérletünk, ahol borsóban a Datura Stramonium szennyezettséget próbáltuk felkutatni. 

A szoftverek segítik ezt, és ahogy említettem korábban, egy szántóföldi eszközbe való áttöltéssel már elérhető a precízebb munkavégzés. Egy differenciált anyag kijuttatási térkép készítésével például csökkenthetőek az inputanyag költségek, ez pedig egyre népszerűbb lesz, ahogy az ágazat szereplői mind jobban megértik ennek az alkalmazását.

Hogy látja a dróntechnológia jövőjét a mezőgazdaságban, különösen a növényvédelem és a fenntartható gazdálkodási gyakorlatok összefüggésében? 

A jövőben egyre nagyobb szerepet kap, és egyre nagyobb jelentőséggel bír a dróntechnológia a mezőgazdaságban, és ezt uniós irányelvek is elősegítik. A drónok segítségével ugyanis nagymértékben csökkenthető a növényvédőszer-felhasználás, de a vízfelhasználás is, ezáltal pedig a gazdák egy teljesen másfajta technológiájú termelésre állhatnak át. Az már most látható, hogy a drónok egyre inkább elterjednek az élet minden területén, így az agráriumban is. A dróntechnológia nagyjából olyan átalakuláson ment keresztül az elmúlt időszakban, mint a mobiltelefonok. A jövőben várhatóan inkább az eszközök kapacitása fog tovább bővülni, mint például a tartályok. Az akkumulátornál ez a bővülés egy kicsit kötöttebb már, de az is igaz, hogy egyre nagyobb eszközök jelennek meg a piacon. Én azt gondolom, hogy 2025-ben már nem lesz olyan gazdaság, amely valamilyen szinten - szolgáltatásban vagy saját használatra - ne alkalmazna drónokat a tevékenysége során.

(Képek forrása: ABZ Drone Kft.)

Címlapkép forrása: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
Sustainable World 2024
Egy konferencia a jövő vállalatainak
Fókuszban a KKV versenyképesség - Herceghalom
Ingyenes KKV rendezvény Herceghalmon
EZT OLVASTAD MÁR?