Bóna Szabolcs elmondta, hogy a kormány kiemelten foglalkozik az országot sújtó aszályhelyzettel, és az Országos Vízügyi Főigazgatósággal közösen dolgoznak azon, hogy rövid és hosszú távú intézkedések is szülessenek a probléma kezelésére. A miniszter szerint a vízmegtartás kérdésében nemcsak állami, hanem gazdálkodói oldalról is szemléletváltásra van szükség. Úgy fogalmazott, hogy a csapadékeloszlás teljesen megváltozott, ezért a talajállapot és a talajegészség szerepe felértékelődik.

El kell juttatni a gazdálkodókhoz azt az üzenetet, hogy ha nem a talajegészséget helyezik fókuszba, az gyakorlatilag öngyilkosság

- hangsúlyozta.

A földtörvény kérdésével kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy az rendkívül érzékeny terület, ezért szerinte nem lehet gyors és elhamarkodott változtatásokat végrehajtani. Elismerte ugyanakkor, hogy a jelenlegi szabályozással kapcsolatban számos probléma merül fel a gazdálkodók részéről.

A miniszter külön kitért a termelői együttműködések fontosságára is. Kiemelte, hogy különösen a tejpiaci válság mutatja meg az összefogás szükségességét. Mint mondta, jelenleg tejtöbblet van Európában, miközben olcsó importtejjel is versenyezniük kell a magyar szereplőknek. Bóna Szabolcs arról is beszélt, hogy a magyar agrárium jelenleg erősen támogatásfüggő, miközben a Közös Agrárpolitika mozgástere egyre szűkebb. Ezért szerinte elengedhetetlen egy hosszú távú, világos magyar agrárstratégia kidolgozása, amely kijelöli a fejlődés irányát a következő időszakra.

A fiatal gazdák helyzetével kapcsolatban hangsúlyozta, hogy az agrárium rendkívül tőkeigényes ágazat, ezért kiemelten fontos a gazdaságátadás megfelelő rendszere. Szerinte össze kell kapcsolni azokat a fiatalokat, akik gazdálkodni szeretnének, azokkal a gazdaságokkal, ahol nincs utód.

A sajtótájékoztatón szóba került a magyar élelmiszeripar helyzete is. A miniszter szerint komoly probléma, hogy jelenleg nincsenek valódi „húzótermékei” a magyar élelmiszeriparnak, miközben a globális versenyben a hazai szereplők többsége méretében továbbra is kis- és középvállalkozásnak számít. Az állategészségügy kapcsán kiemelte, hogy a jövőben egyre fontosabb lesz a gyógyszerhasználat csökkentése az állattenyésztésben, ebben pedig kulcsszerepet szán a genetikai fejlesztéseknek.

A genetikai beruházás a legjobb beruházás az állategészségügyben. A genetikai váltással lehet a legjobban alkalmazkodni a klímakihívásokhoz és más problémákhoz is

- mondta.

Bóna Szabolcs a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara működéséről is szót ejtett. Úgy fogalmazott, politikamentes agrárkamarát szeretne, mert szerinte a szervezet az elmúlt időszakban elvesztette szakmai fókuszát. Hozzátette, hogy a kamarai rendszer működését és finanszírozását is át kell vizsgálni. A külföldi munkavállalók kérdésével kapcsolatban elmondta, hogy ellenőrizni fogják a harmadik országból érkező munkaerő helyzetét, mert szerinte egyes cégek a külföldi munkavállalókat a bérek letörésére használták, ami kiszoríthatta a magyar dolgozókat a piacról. A miniszter hangsúlyozta, hogy a cél az, hogy a következő KAP-stratégia már egy világos magyar agrárstratégiára épülhessen, amely hosszú távon is kijelöli a hazai mezőgazdaság fejlődési irányait.