Vejtey Zsombor, az ABZ Innovation szoftverfejlesztési menedzsere elmondta, hogy 2025-ben a magyar mezőgazdaság eljutott oda, hogy a drónok már nem új és meghökkentő gépeknek számítanak, hanem az ágazat szereplői számolnak velük és komoly elképzeléseik vannak ezekkel a gépekkel kapcsolatban. A nemzetközi piacokon egyébként ugyanez a trend látszik, és az látható, hogy a termelők egyre több kultúrában, egyre több területen váltják ki a hagyományos technológiákat, vagy pedig olyan területeket is kezelnek drónokkal, amit eddig nem tudtak elérni. Hollandiában tulipánültetvényeket permeteznek vele, Cipruson citrusültetvényeket, Németországban pedig a nagy dőlésszögű lejtőkön váltják ki velük a korábbi, vontatásos traktoros technológiát, Amerikában pedig már minél több feladatot igyekeznek drónokkal elvégezni. A szakember beszélt arról is, hogy noha most már 40 literes tartállyal felszerelhető permetező drónok is vannak, amikor ez a technológia megjelent a piacon, még a 10 literes permetező drónok is hatalmasnak tűntek. Vejtey Zsombor szerint ezek belépő kategóriás gépek, amelyeknek az a nagy előnye, hogy könnyű irányítani őket, és könnyen meg lehet velük tanulni a drónozást, valamint rendelkeznek néhány egyedi opcióval is. A következő kategóriát a 30 literes permetező drónok jelentették, amelyek 2024 közepétől voltak elérhetőek a piacokon, és mostanra ezek lettek a sztenderdek.
Ez a gépkategória lett a drónok között a svájci bicska, mert tényleg mindenre használhatók
- mondta Vejkey Zsombor.
A szakember szerint ez már olyan drónok, amelyek a hagyományos mezőgazdaságban is nagy teljesítményt tudnak nyújtani, tehát elérhető velük a 20 hektár/óra körüli teljesítmény 10 liter/hektáros kijuttatásnál. Ez az a drón, amivel már citrusféléknél, kisebb lémennyiséggel is jobb eredményeket lehet elérni. Az ABZ Innovation szoftverfejlesztési menedzsere beszélt arról is, hogy két olyan playload volt még 2025-ben, amire egyre nagyobb igény jelentkezett: az egyik egy granulátum szóró, ami már alkalmas arra, hogy műtrágyaszórást is végezzenek a géppel 50 kg/hektáros kijuttatásban, míg másik egy olyan playload, ami még Magyarországon inkább kísérleti fázisban van, de máshol - például Olaszországban - már bevált technológia. Ez a trichogramma dobálás a levegőből, amit jelenleg mindig levélre helyeznek ki.
A szakember beszélt arról is, hogy 2025-ben is sok embernek újdonság még az, hogy a digitalizálás, az elemzés és a megvalósítás folyamatai egyszerűen is elvégezhetők. A piacon egyre több drónos felhasználó van, és az igény is megvan arra, hogy a kijuttatás minél gyorsabb, minél hatékonyabb legyen. Ez viszont egy alapos felmérést és egy jó elemzést igényel. Vejtey Zsombor elmondta, hogy a differenciált kijuttatás és a foltkezelés prioritást élvez a fejlesztők körében. Az AI modellek megjelenésével egyre több olyan cég kerül elő, akik ezzel foglalkoznak, képelemzéssel foglalkoznak, és erre adnak lehetőséget. A szoftverfejlesztő szerint ezek a megoldások ha időt nem is fognak megtakarítani a termelőknek, de kijuttatandó anyag mennyiségét mindenképp csökkenteni fogják. Mint mondta, egyre inkább összevonódik ez az adatgyűjtés, az elemzés folyamata és magának a kijuttatás. Eddig ez különböző eszközökön egy monitoring drónnal, egy laptoppal és egy permeteződrónnal van megvalósítva, illetve a helyszíni szemle sem maradhat el. Az fogja majd hozni ennek az előrelépését, hogyha ez már így egy rendszeren belül tud működni, esetleg helyszíni szemle nélkül, ami pedig tapasztalatokra alapul. Vejtey Zsombor végezetül beszélt arról is, hogy 2025-ben megjelentek a 40 liter feletti permetező drónok a piacon, ami azt jelenti, hogy ezek a gépek már 100 kilogramm felszálló tömeggel rendelkeznek, így ezek már tényleg alapos szakértelmet és jártasságot igényelnek, ugyanakkor - a gyártók ígérete szerint - még hatékonyabbak lehetnek.
Gulyás Zoltán, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) növényvédelmi hatósági felügyelője, növényvédelmi mérnökszakértő elmondta, hogy a drónozás szabályozási környezetét tekintve Magyarország világviszonylatban is az élen áll. A vonatkozó tárgyi, személyi feltételek teljesíthetők, a kapcsolódó nyilvántartások mind naprakészek és a növényvédelmi alapképző helyek, növényvédelmi szakmai továbbképző helyek mind működnek. A szakember beszélt arról is, hogy a drónokkal kijuttatható növényvédő szerek száma még alacsony, ugyanakkor felhívta arra is a figyelmet, hogy ha valaki engedélyezett szert használ, de nem a drónos kiterjesztésbe foglaltak szerint juttatja ki, akkor ugyanúgy jogsértést követ el. A kijuttatható szerek engedélyezési okiratába foglalt drónos kiterjesztésben ugyanis minden le van írva, hogy milyen kultúrában, milyen károsító ellen, hányszor egy évben, liter/hektár, cseppméret, fogásszélesség, minden fontos tudnivaló. Ahhoz, hogy növekedjen az engedélyezett szerek száma, három dolog kell: a drón, a kijuttatandó szer és a jogszabályi környezet.
A növényvédelmi mérnökszakértő felidézte, hogy 2021 végén módosult a 43/2010-es FVM rendelet, ami azért volt nagyon fontos, mert előtte nem lehetett legálisan forgalmazni drónokat a mezőgazdaságban, és akik megvették ezeket a gépeket, azok illegálisan használták föl őket. Mostanra 27 engedélyezett dróntípus van Magyarországon, amiben több típussal benne van az összes olyan releváns dróngyártó. A növényvédőszer, mint kijuttatandó anyag kapcsán a szakember hangsúlyozta, hogy pilóta nélküli légi járművel, kizárólag pilóta nélküli légi járművel történő kijuttatásra engedélyezett szer juttatható ki. Vagyis a légi kijuttatás nem egyenlő a drónos kijuttatással, tehát ami zárt kabinú légi járművel, tehát helikopterrel, illetve merevszárnyú repülőgépekkel jogszerűen kijuttatható, sajnos drónnal nem, de ez a jövőben változhat.
A Nébih kidolgozott egy új útmutatót közösen partnereivel, aszerint beállított kísérleteket tud elfogadni a hatóság, amennyiben ezek pozitív eredményt hoztak, és az engedélytulajdonos vagy a hivatalos hazai képviselete benyújtja a Nébih Növényvédelmi Igazgatóságához, akkor tud tovább bővülni az engedélyezett szerek száma
- jelezte Gulyás Zoltán.
A szakember beszélt arról is, hogy robbanásszerűen megnőtt a hatósági növényvédelmi drónpilóta nyilvántartásba bejegyzett pilóták száma, a lista már 258 főt tartalmaz. Ha valaki be akar kerülni a nyilvántartásába, akkor el kell végeznie a vonatkozó és kötelező speciális képzéseket, majd növényvédelmi drónpilóta szakképesítő bizonyítványt kell szerezni. Jelenleg 15 darab olyan képző intézet van, ahol ezt a második vonalat a Nébih által jóváhagyottan lehet teljesíteni. Gulyás Zoltán beszélt arról is, hogy a kijuttatási terv benyújtása a vármegyei kormányhivatalokhoz nem a drónpilóta feladata, hanem a termelőé, illetve a növényvédelmi szakirányítóé. A jövőt illetően a szakember elmondta, hogy az még nem várható, hogy gyomirtó, illetve deszikkáló szerek is megkapják az engedélyt a drónos kijuttatásra, pedig ezekre jelentős igény mutatkozik, ugyanakkor az így kijuttatható gombaölő, illetve a rovarirtó készítmények gyarapodhatnak a közeljövőben. A termésnövelő anyagok viszont minden további nélkül kijuttathatók ezekkel a gépekkel. Gulyás Zoltán beszélt arról is, hogy a következő időszakban folytatódni fog a Nébih és a Készenléti Rendőrség közös ellenőrzései, várhatóan a légiközlekedési hatósággal kiegészülve. Ezek az ellenőrzések pedig, szabálytalanságok, hiányosságok vagy szabálysértések esetén komoly bírsággal is járhatnak.
Mucsina Stefánia, a Silvestris & Szilas növényorvosa elmondta, hogy Európa egyik legnagyobb illóolaj-előállító vállalataként a drónok az ő cégükbe úgy kerültek be, hogy annyira megnövekedett a területmennyiségük, amit kezelnek, hogy már nem lehetett azt fizikailag bejárni. Ezért mindenképpen szükségük volt egy monitoring drónra, amit - és az általa gyűjtött adatokat - most már aktívan használnak, de már különféle inputanyagokat is kijuttattak permetező drónnal. A szakember elmondta, hogy ezeken kívül próbálkoznak már digitális, precíziós megoldásokkal is. Mucsina Stefánia szerint az elmúlt 2-3 évben megnőtt a „kütyük” iránti érdeklődés a gazdák részéről, de arra már nincs erejük, idejük, energiájuk, hogy ezzel foglalkozzanak. És itt jöhetnének be a szolgáltatók. A növényorvos elmondta, hogy illóolajgyárként nagyon nehéz megtalálni azt a csúcsidőszakot, amikor a legtöbb hatóanyagot le tudják hozni az adott területről.
Nagyon megkönnyítené a gyár működését, illetve a gazdáknak is a betakarítás optimális időpontjának a megtalálását, ha a monitoring drón képeit fel tudnák használni arra, hogy meghatározzák az aktuális hatóanyagtartalmat a területen. Emellett az egyes gyomnövények felderítésében és a célzott növényvédelmi kezelésekben is nagyon sokat segíthetnének a drónok
- tette hozzá Mucsina Stefánia.
Miklós Csaba, a Miklós Pince ügyvezetője jelezte, hogy szőlészekként ők még gyerekcipőben járnak a digitalizációt tekintve, viszont 2023-ban volt egy olyan május-júniusi időszak, amikor lehetetlen volt megvédeni a szőlőt, és akkor el is búcsúzhattak a termésük 70-80%-ától, ekkor kerültek kapcsolatba a drónokkal. A szőlőben vannak olyan mesterséges intelligenciával rendelkező időjárás-előrejelző állomásaik, amik előre tudják jelezni a lisztharmatot és a peronoszpórát. Ami a borászatot illeti, ott már egészen más a helyzet, amikor már a birtokukban van a szőlő, a must vagy a bor, akkor az erjedést már digitalizálni és irányítani lehet okosrendszerekkel. Miklós Csaba úgy látja, hogy az emberek elfelejtenek kíváncsiak lenni, és új dolgokat kipróbálni. A termelők fáradtak, kimerültek és folyamatosak a krízisek. A szakember szerint valahogy a kíváncsiságot kellene visszacsempészni a termelők világába, valamint megoldásokat kellene kínálni nekik. A borász a drónok hatékonyságát illetően elmondta, hogy amíg korábban a függesztett permetezővel 48 órába telt két embernek a 8 hektárt lepermeteznie, addig most egy ember egy délelőtt meg tudta ezt oldani egy 30 literes tartályú géppel.
Ez azt jelenti, hogy a szőlészetben negyed annyi idő és a korábbi vízmennyiség töredéke kell a növényvédelmi kezelésekhez
- jelezte Miklós Csaba
Molnár Márton, az AK 4.0 Hungary ügyvezetője elmondta, hogy ők azokkal foglalkoznak, akik már elindultak az agrárdigitalizáció útján. A szakember rámutatott, hogy amíg egy 2020-as felmérés szerint 10-ből 9 ember nem használt agrárdigitalizációs megoldást, mert nincs rá szüksége, ez 2023-ra 5-5,5 emberre csökkent. Mint mondta, az elmúlt években világszerte, Európában és Magyarországon is eljutottunk oda, hogy az emberek beismerték maguknak, hogy szükség van ezekre a technológiákra. És akik használják is ezeket, azoknál nagyon erős változást lehet látni ismereti és edukációs oldalról, sokan felismerték, hogyan kell használni ezeket a megoldásokat, hogyan lehet hatékonyabban termelni általuk. Molnár Márton beszélt arról is, hogy bár a termelők egy része hajlandó több száz millió forintot kiadni a gépekért, de az ezek árának 1%-át sem elérő képzéseket már nem vásárolják meg. Ugyanakkor ezen a téren is vannak előrelépések, egyre több gazda látja be, hogy igenis szükségük van a tanulásra. A szakértő rámutatott, hogy az oktatás evolúciója az, hogy megjelenik a piacon egy tevékenység, és ha elegen csinálják, akkor szakma lesz belőle, ha pedig meg lehet élni belőle, akkor talán az oktatás is fel fog zárkózni hozzá.
A technológia gyorsabban fejlődik, mint az oktatás. A gazdatársadalom nemcsak Magyarországon, de egész Európában le van maradva ahhoz képest, amit a technológia biztosítani tud
- jelezte Molnár Márton.
Molnár Márton elmondta, hogy az agrárdigitalizáció nem csak a differenciálásról szól. Az egyik ilyen fő eleme az, hogy egyáltalán valaki digitálisan vezeti a gazdaságnak az adatait. A tapasztalatok szerint 10-30%-os különbséget jelenthet a jövedelmezőségben az, hogy valaki használ-e farmmenedzsment szoftvert, illetve megfelelő tanácsadót, vagy sem. A differenciált kijuttatásnál a műtrágya jobb eloszlása magasabb termésmennyiséget, vagy 20-30-40%-os műtrágya megtakarítást is jelenthet. Az automata robotkormányzás és sorvezetés nemcsak kényelmes, de 10-15%-kal csökkenti az üzemanyag-fogyasztást, de csökken az amortizáció is csökken, és hamarabb végeznek a munkával. Szóval itt hatalmas, hatalmas számok vannak, főleg itt a kombinációban rejlik amúgy a nagy erő. Molnár Márton szerint ma Magyarországon 10-ből csak 1-2 gazdálkodó tesz táblán belül különbséget, de szerinte a maradék 8-9-cel is foglalkozni kellene. Emellett azt is tudatosítani kell a gazdákban, hogy a táblák fizikai elhelyezkedése is nagyban befolyásolja, milyen kezelésekre, beavatkozásokra van szükség.
Rikk István, a Drone2B értékesítési vezetője szerint Magyarországon nagy különbségek vannak a gazdák digitális felkészültsége, jártassága terén. A szakember szerint büszkék lehetünk azokra a termelőkre, akik ezeket a technológiákat és már magabiztosan, azok lehetőségeit kihasználva alkalmazzák, ide értve a dróntechnológiát, a felmérő és a permetező drónokat is. Rikk István a precíziós gazdálkodás mellett három fő érv szól: az időhatékonyság, a költséghatékonyság és ezeket követve a mérethatékonyság. A szakember beszélt arról is, hogy
a gazdák számára még mindig a helyi gyakorlat, a szomszédos példák a legfontosabb információforrás.
Rikk István szerint a partnereik visszajelzései alapján látszik, hogy mind üzemanyagban, mind felhasznált vízmennyiségben, mind kijuttatott műtrágya mennyiségben látszik a csökkenés, miközben a hozamok azonosak maradnak. Rikk István szerint a dróntechnológia fejlődése nem a gépek méretében, hanem a velük elvégezhető munka minőségében fog lezajlani. A drónok nagy előnye, hogy jobban adaptálhatók a kisebb táblamérethez, de van egy mérethatékonysági küszöb is, amit szem előtt kell tartani.
Umenhoffer Péter, a Bio-Nat cégvezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy rengeteg okos és precíziós eszköz van Magyarországon, és az agráregyetemeken van digitalizációval kapcsolatos oktatás, de ettől még a termelők és az itt végzett hallgatók nem lesznek képzett szakemberek. Mint mondta, ez a technológia 15-20 évvel ezelőtt rendelkezésre állt, ha a precíziós technológiát és csak a robotkormányzásnak az alapjait nézzük. Ha ezt az időintervallumot nézi az ember, akkor azt látja, hogy vannak gazdaságok, ahol ezt nagyon komolyan veszik és alkalmazzák, de az ágazat szereplőinek egészét nézve a magyar mezőgazdaságban még nem következett be a nagy fordulat. Umenhoffer Péter szerint ezt az oktatásnál kellene megfogni, mert a precíziós technológiák elterjedése nagyon sokszor ott akad el a gazdaságokban, hogy az eszköz megvan, de nincs ember, aki kezelje, és a vállalkozás nem tud felvenni rá egy külön munkavállalót. Mint mondta,
őszi búzában drónokkal és a mikrobiológiai készítmények alkalmazásával hektáronként 0,6-1,2 tonnás többlettermést lehetett elérni. És a költségek levonása után a gazdálkodó még mindig pluszban volt.
Vejtey Zsombor szerint a modern, precíziós mezőgazdaság alapja a felmérés alapú táblahatár kijelölés és az azon belüli tervezés, illetve a tábla megfelelő tagolása. Ez pedig az ugródeszka ahhoz, hogy valaki megértse, hogyan, milyen módok szerint lehet egy drónt használni a mezőgazdaságban. A szakember szerint minél többen lépnek be abba, hogy elkezdik használni a határalapú művelést, vagy drónos kijuttatást, onnan már egyenes út vezet a továbbgondolt módszerekhez. Vejtey Zsombor elmondta, hogy őket rendszerint azért szokták megkeresni, hogy drónnal helyettesítsenek egy meglevő, de kevésbé hatékony technológiát. A szakértő szerint azok lesznek úttörők ebben a technológiában, akik magukénak érzik ezt a munkakört. Azok, akik nem valami hatalmas bevételt várnak ettől, hanem magukénak érzik annyira ezt a mezőgazdasági felhasználást, hogy fejlődni szeretnének benne. Érdekli őket a technológia, de van benne olyan is, hogy érzékelik a technológia eltolódását, és őket ez megmozgatja, és elsők akarnak lenni benne.
A szakemberek abban egyetértettek, hogy a jövőben jóformán elképzelhetetlen lesz a drónok és más robotizált technológiák alkalmazása nélküli mezőgazdaság. Mint mondták, a drónoknak megvan a helye, megvan a szerepe, és többszörösen bizonyítottak már. Aki pedig nem használja ki a drónokból származó előnyöket és lehetőségeket, az versenyhátrányba kerülni. A drónok alkalmazását a folyamatban levő generációváltás is segíti, a felhasználók köre is bővülni fog.
