Az Emory Egyetem kutatói és kollégáik Kaliforniából, Coloradóból, Michiganből és Virginiából nemrég tették közzé eredményeiket, amelyeket 14 kaliforniai tejgazdaságban végzett kísérleteik során gyűjtöttek. A kutatók három különböző levegőmintavevő eszközt használtak, köztük egy nyitott politetrafluoretilén (PTFE) szűrőkazettát, amelyet hátizsákon hordtak, hogy modellezzék a dolgozók kitettségét. A 71 levegőmintából, amelyeket a fejőházakban és az állatok tartási területein gyűjtöttek, 6 minta pozitív lett a vírus RNS-ére. További kilenc gazdaságban végzett vizsgálatok során 35 levegőmintából 21-ben találtak H5N1 vírus RNS-t, és 4 mintában fertőzőképes vírust is kimutattak - írta meg a CIDRAP.

A szennyvíz mint potenciális terjedési mód vizsgálatához a csoport több gazdaságban is gyűjtött újrahasznosított szennyvízmintákat, beleértve a fejőberendezések és tejüzemek tisztítására használt vizet, valamint a lefolyókból, szivattyúkból, mezőkről és trágyalagúnákból vett mintákat. A H5N1 vírus RNS-ét a szennyvízáram minden pontján kimutatták, beleértve a vándormadarak által széles körben használt trágyalagúnákat és a legelő tehenek mezőit is. A magas víruskoncentrációjú minták közül két szennyvízminta fertőzőképes vírust tartalmazott.

A kutatók egyedi tőgyekből is vettek tejmintákat, és magas arányban találtak tünetmentes H5N1-fertőzést, valamint a fertőzött tőgynegyedek heterogén eloszlását, amely idővel következetes mintázatot mutatott. A tanulmány szerint a H5N1 terjedése a gazdaságokban valószínűleg több módon is történik, beleértve a fejőházakban keletkező aeroszolokat és a tőgybimbók érintkezését a szennyezett vízzel. Az eredmények alátámasztják a többszörös megelőző intézkedések szükségességét, beleértve a légzés- és szemvédelmet a gazdaságok dolgozói számára, a fejőberendezések fertőtlenítését, a szennyezett tej és szennyvíz kezelését a vírus inaktiválása érdekében, valamint a fertőzött tehenek azonosítását, még azokét is, amelyek nem mutatnak klinikai tüneteket.