A növényeknek kárvetők, kórokozók támadása, vízhiány, extrém hőmérséklet okoz stresszt, de többnyire egészen jól tudnak alkalmazkodni.
A konferencia 2024. február 15-én lesz Debrecenben, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karán.
Biztosítsa be a helyét Debrecenben az Agrár Stresszkezelés Napján!
Magyar kutatói igazolták, hogy az élőhely-diverzitás hozzájárul a kovaalgák változatosságának fenntartásához.
A világ élvonalában lévő magyar húsgalamb-ágazat az elmúlt 30 évben gyakorlatilag megszűnt.
A tavalyi aszály után sok helyen felmerült a kérdés, milyen szárazságnak ellenálló növények jelenhetnek meg a közeljövő növénytermesztésében.
A talajok romlásának csökkentésében fontos szerepe lehet a zöldtrágyanövényeknek.
1983-ban indultak a Debreceni Egyetemen a nyolcezer hektáros szántóföldi tartamkísérletek.
A mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban alkalmazható fenntartható és innovatív megoldásokat mutatták be a Debreceni Egyetemen
Mind mennyiségben, mind minőségben megfelelő termés várható idén a kukoricából és a napraforgóból.
Lépéskényszerben vannak a magyar búzatermelők, idén jóval kevesebbet kaphatnak a termésért, mint egy évvel korábban.
A szemlélet- és gyakorlatváltás elengedhetetlen a vízgazdálkodásban Magyarországon.
A szakemberek szerint évente mintegy 100 ezer anyával csökken a juhállomány Magyarországon.
A növények emlékezőképességének molekuláris hátterét vizsgálták a Debreceni Egyetem kutatói.
Egészségvédő hatású sonkák, kolbászok és szalámik fejlesztésébe kezdtek Debrecenben.
Elképesztő lehetőségeket nyújthat az űr a mezőgazdaság és a növénytermesztés számára.
Most kiderül, hogyan változtak az állatpopulációk genetikai jellemzői a klímaváltozás hatására.
Hogyan lehet a csemegekukorica nagy terméshozamát összehangolni a speciális minőséggel?
A vizsgálatok bizonyították, hogy a melatonin szabályozza a növények fejlődését, valamint különböző környezeti stresszre adott válaszait.
Egy friss kutatás alapján az ultrahangok is befolyásolják a növények növekedését és fejlődését.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
A szakértő szerint a 2025-ös év még az előzőnél is gyengébb lehet, hacsak nem jönnek ki hamar az új pályázati kiírások.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.