Biotechnológiai kutatások történnek Fusarium mikotoxinoktól mentes gabonafélék és élelmiszerek előállítása céljából.
Egyre több magyar választja a sajátmárkás élelmiszereket a gyártói márkákkal szemben.
Jövőbemutató együttműködést kötöttek a Debreceni Egyetemen az ökológiai gazdálkodás területén.
Az egyetem az agrárinfrastruktúra fejlesztésére kapott jelentős, vissza nem térítendő támogatást.
A magyar fogyasztók aflatoxin terhelését vizsgálták a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal szakemberei.
Óriási előnyt jelent a duális képzés az agrár-felsőoktatásban a hallgatók számára.
A termőterületek drasztikus csökkenése is megfigyelhető már hazánkban, a csemegét 30 százalékkal, míg a hüvelyest 50 százalékkal kisebb területen termelik.
A szarvasmarhák ellési bénulásának megelőzésén, kezelésén dolgoznak az egyetem kutatói.
Rekonstruálták egy, az országban korábban kipusztultnak hitt, kertészeti jelentőséggel bíró vadon élő növényfaj genomját.
Együttműködési megállapodást írt alá a Debreceni egyetem és a Debreceni Állat- és Növénykert.
A növényeknek kárvetők, kórokozók támadása, vízhiány, extrém hőmérséklet okoz stresszt, de többnyire egészen jól tudnak alkalmazkodni.
A konferencia 2024. február 15-én lesz Debrecenben, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karán.
Biztosítsa be a helyét Debrecenben az Agrár Stresszkezelés Napján!
Magyar kutatói igazolták, hogy az élőhely-diverzitás hozzájárul a kovaalgák változatosságának fenntartásához.
A világ élvonalában lévő magyar húsgalamb-ágazat az elmúlt 30 évben gyakorlatilag megszűnt.
A tavalyi aszály után sok helyen felmerült a kérdés, milyen szárazságnak ellenálló növények jelenhetnek meg a közeljövő növénytermesztésében.
A talajok romlásának csökkentésében fontos szerepe lehet a zöldtrágyanövényeknek.
1983-ban indultak a Debreceni Egyetemen a nyolcezer hektáros szántóföldi tartamkísérletek.
A mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban alkalmazható fenntartható és innovatív megoldásokat mutatták be a Debreceni Egyetemen
Mind mennyiségben, mind minőségben megfelelő termés várható idén a kukoricából és a napraforgóból.
A tavaszi árpa és búza esetén rengeteg szempontot kell figyelembe venniük a termelőknek a fajtaválasztás során.
Ami elsőre jónak tűnik, másodikra már nem: nőtt tavaly az agrárium kibocsátása, de a termelés valójában csökkent.
Zöld lámpát kaptak a megállapodások, a termelők viszont egyelőre csak a fejüket kapkodják.
Az állatbetegségek és az aszály 2025-ben se kímélte a magyar mezőgazdaság szereplőit.
Harsányi Zsoltot, az AXIÁL Kft. tulajdonos-ügyvezetőjét arról kérdeztük, hogy manapság mire költenek a gazdák.
A vontatott és önjáró permetezők intelligens megoldásai nemcsak a vegyszerfelhasználást csökkentik, hanem a kijuttatás pontosságát is növelik.
