Jövőbemutató együttműködést kötöttek a Debreceni Egyetemen az ökológiai gazdálkodás területén.
Az egyetem az agrárinfrastruktúra fejlesztésére kapott jelentős, vissza nem térítendő támogatást.
A magyar fogyasztók aflatoxin terhelését vizsgálták a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal szakemberei.
Óriási előnyt jelent a duális képzés az agrár-felsőoktatásban a hallgatók számára.
A termőterületek drasztikus csökkenése is megfigyelhető már hazánkban, a csemegét 30 százalékkal, míg a hüvelyest 50 százalékkal kisebb területen termelik.
A szarvasmarhák ellési bénulásának megelőzésén, kezelésén dolgoznak az egyetem kutatói.
Rekonstruálták egy, az országban korábban kipusztultnak hitt, kertészeti jelentőséggel bíró vadon élő növényfaj genomját.
Együttműködési megállapodást írt alá a Debreceni egyetem és a Debreceni Állat- és Növénykert.
A növényeknek kárvetők, kórokozók támadása, vízhiány, extrém hőmérséklet okoz stresszt, de többnyire egészen jól tudnak alkalmazkodni.
A konferencia 2024. február 15-én lesz Debrecenben, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karán.
Biztosítsa be a helyét Debrecenben az Agrár Stresszkezelés Napján!
Magyar kutatói igazolták, hogy az élőhely-diverzitás hozzájárul a kovaalgák változatosságának fenntartásához.
A világ élvonalában lévő magyar húsgalamb-ágazat az elmúlt 30 évben gyakorlatilag megszűnt.
A tavalyi aszály után sok helyen felmerült a kérdés, milyen szárazságnak ellenálló növények jelenhetnek meg a közeljövő növénytermesztésében.
A talajok romlásának csökkentésében fontos szerepe lehet a zöldtrágyanövényeknek.
1983-ban indultak a Debreceni Egyetemen a nyolcezer hektáros szántóföldi tartamkísérletek.
A mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban alkalmazható fenntartható és innovatív megoldásokat mutatták be a Debreceni Egyetemen
Mind mennyiségben, mind minőségben megfelelő termés várható idén a kukoricából és a napraforgóból.
Lépéskényszerben vannak a magyar búzatermelők, idén jóval kevesebbet kaphatnak a termésért, mint egy évvel korábban.
A szemlélet- és gyakorlatváltás elengedhetetlen a vízgazdálkodásban Magyarországon.
Eljuttottunk oda, hogy Magyarországon a kukorica termesztése csupán a szántóföldek egyötödén lehet jövedelmező.
Megalapozatlannak tartják az állattartók a felmerülő állatjóléti javaslatokat és még az sem biztos, hogy a fogyasztót érdekli a kérdés.
A talaj megismerése és észszerű használata megkerülhetetlenné vált Magyarországon is.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.
Az afrikai sertéspestis (ASP) napjaink egyik legnagyobb állategészségügyi kihívása.
A modern mezőgazdaságban egyre nagyobb szerep jut a digitális adatgyűjtésnek, a precíziós gazdálkodásnak és az okoseszközökre épülő információáramlásnak.
Miért jelent valós előnyt a KWS hibridek alacsony betakarításkori szemnedvessége? Profit és kiszámíthatóság!
A KUHN újdonságai a szántóföldeken: modern technológiák a hatékonyabb, fenntarthatóbb mezőgazdaságért.
