A mezőgazdaságot is érintő együttműködést kötöttek a Debreceni Egyetemen
Jövőbemutató együttműködést kötöttek a Debreceni Egyetemen az ökológiai gazdálkodás területén.
Jövőbemutató együttműködést kötöttek a Debreceni Egyetemen az ökológiai gazdálkodás területén.
Az egyetem az agrárinfrastruktúra fejlesztésére kapott jelentős, vissza nem térítendő támogatást.
A magyar fogyasztók aflatoxin terhelését vizsgálták a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal szakemberei.
Óriási előnyt jelent a duális képzés az agrár-felsőoktatásban a hallgatók számára.
A termőterületek drasztikus csökkenése is megfigyelhető már hazánkban, a csemegét 30 százalékkal, míg a hüvelyest 50 százalékkal kisebb területen termelik.
A szarvasmarhák ellési bénulásának megelőzésén, kezelésén dolgoznak az egyetem kutatói.
Rekonstruálták egy, az országban korábban kipusztultnak hitt, kertészeti jelentőséggel bíró vadon élő növényfaj genomját.
Együttműködési megállapodást írt alá a Debreceni egyetem és a Debreceni Állat- és Növénykert.
A növényeknek kárvetők, kórokozók támadása, vízhiány, extrém hőmérséklet okoz stresszt, de többnyire egészen jól tudnak alkalmazkodni.
A konferencia 2024. február 15-én lesz Debrecenben, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karán.
Biztosítsa be a helyét Debrecenben az Agrár Stresszkezelés Napján!
Magyar kutatói igazolták, hogy az élőhely-diverzitás hozzájárul a kovaalgák változatosságának fenntartásához.
A világ élvonalában lévő magyar húsgalamb-ágazat az elmúlt 30 évben gyakorlatilag megszűnt.
A tavalyi aszály után sok helyen felmerült a kérdés, milyen szárazságnak ellenálló növények jelenhetnek meg a közeljövő növénytermesztésében.
A talajok romlásának csökkentésében fontos szerepe lehet a zöldtrágyanövényeknek.
1983-ban indultak a Debreceni Egyetemen a nyolcezer hektáros szántóföldi tartamkísérletek.
A mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban alkalmazható fenntartható és innovatív megoldásokat mutatták be a Debreceni Egyetemen
Mind mennyiségben, mind minőségben megfelelő termés várható idén a kukoricából és a napraforgóból.
Lépéskényszerben vannak a magyar búzatermelők, idén jóval kevesebbet kaphatnak a termésért, mint egy évvel korábban.
A szemlélet- és gyakorlatváltás elengedhetetlen a vízgazdálkodásban Magyarországon.

Bár a mezőgazdaság egészének kibocsátása nőtt 2025-ben, a gyümölcstermesztésben komoly visszaesés volt megfigyelhető itthon.
A kender az emberiség egyik legősibb és legsokoldalúbb kultúrnövénye, amely napjainkban újra felkapott lett.
Vannak olyan kerti fásszárú dísznövények, melyek fűszerezésre is alkalmasak lehetnek.
Az Alapvetés podcast újévi adásában összefoglaltuk, mik voltak 2025-ben a magyar gazdák legkeményebb kihívásai.
Válogatnak az ügyfelek között a bankok: 2026 a pályázatok finanszírozásáról fog szólni.