Hiába van bőven, alig eszik a magyarok ez a húsfélét: mi változott?

Hiába van bőven, alig eszik a magyarok ez a húsfélét: mi változott?

agrarszektor.hu
Tanulmánykötetben összegezték a galambhús-termelés szempontjából meghatározó, aktuális molekuláris genetikai kutatásokat a Debreceni Egyetem MÉK Agrár Genomikai és Biotechnológiai Központ munkatársai. A szakmai kiadvány a hazai húsgalamb-tenyésztés versenyképességének növelését támogatja. A Debreceni Egyetem (DE) Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar (MÉK) Agrár Genomikai és Biotechnológiai Központ (AGBK) állatgenomikai kutatócsoportja kiterjedt genetikai kutatásokat folytat a hazai húsgalamb-tenyésztés fejlesztése érdekében.

Agrárium 2024 konferencia | március 19., Kecskemét Four Points by Sheraton

Március 19-én rendezi meg a Portfolio Csoport kecskeméti Agrárium 2024 Konferenciáját, amely az egyik legnagyobb szakma eseménynek számít a tavaszi agrárrendezvények sorában.

Előad többek között Andréka Tamás, Bene Zoltán, Éder Tamás, Győrffy Balázs és Herczegh András is!

Kistermelőknek, őstermekőknek és fiatal gazdáknak 50% kedvezményt biztosítunk!

A korábban a világ élvonalában lévő magyar húsgalamb-ágazat az elmúlt 30 évben gyakorlatilag megszűnt. A kedvező iparági folyamatoknak köszönhetően azonban nemrég ki tudott mozdulni a holtpontról, és nemcsak a hazai piacokon jelent meg újra a pecsenyegalamb, hanem komoly érdeklődés tapasztalható az exportpiacokon is a magyar termékek iránt. A kiesett évtizedek azonban komoly lemaradást szültek, ezért csak intenzív kutatás-fejlesztéssel, innovációval tehetjük az ágazatot versenyképessé és fenntarthatóvá 

- mondta a hirek.unideb.hu-nak Bagi Zoltán, az Agrár Genomikai és Biotechnológiai Központ tudományos munkatársa.

EZ IS ÉRDEKELHET

Az állatgenomikai kutatócsoport szakembere úgy látja: Magyarországon a társadalmi és kulturális átalakulások következtében ugyan háttérbe szorult a galambhús fogyasztása, az utóbbi években a hazai gasztronómia újra felfedezte ezt az értékes élelmiszer-alapanyagot, ami az ágazat újbóli fellendülését eredményezheti.

A húsgalamb-tenyésztés korszerűsítésének lehetőségei címmel megjelent kiadványban összefoglaltuk a házigalamb fajban eddig ismert, a hústermelés szempontjából jelentősebbnek tekinthető molekuláris genetikai kutatásokat, ezen belül is a galambhús termelési mutatóival összefüggésbe hozható génpolimorfizmusokra vonatkozó eddigi eredményeket. Bemutatjuk a pecsenyegalamb-előállításban korábban szerepet játszó, illetve elsősorban keresztezési partnerként a jövőben is alkalmazható galambfajtákat, illetve azokat a korszerű hibrideket, melyek ma meghatározzák az ágazatot 

- emelte ki Bagi Zoltán.

A szakkönyv összeállításának az volt a célja, hogy a tudományos eredményeket minél hamarabb átültesse a gyakorlatba és a szakma számára elérhetővé tegye. Az ágazat számára a genetikai alapok fejlesztése jelenti az egyik legnagyobb fejlődési potenciállal rendelkező területet. A molekuláris genetika eszköztárával olyan új eljárásokat, szelekciós eszközöket fejlesztünk és bocsájtunk a magyar tenyésztők rendelkezésére, amik nemzetközi viszonylatban is újnak számítanak és a termelékenység növelésével, valamint a termékminőség javításával kedvező helyzetbe hozhatják őket a világpiacon 

- tette hozzá Balog Katalin, az AGBK PhD hallgatója.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
Támogatott tartalom

Nagy termőképességű LG kukoricák (x)

Tavaly rég nem látott mélységbe zuhant a kukorica vetésterülete Magyarországon. A VSZT felmérése szerint a vetésterület 746 ezer ha körül alakult a 2023-as évben.

FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Még a legjobb áron!
AgroFood 2024
Még a legjobb áron!
Agrárium 2024
Még early bird kedvezménnyel!
EZT OLVASTAD MÁR?
Agrárszektor  |  2024. február 26. 05:58