Külföldön hódítana a magyar húsféle: mégse tud kijutni az országból
20 ezer forint is lehet egy kiló galambhús, és egyelőre úgy tűnik, nem tudja meghódítani külföldet, pedig vannak rá próbálkozások.
20 ezer forint is lehet egy kiló galambhús, és egyelőre úgy tűnik, nem tudja meghódítani külföldet, pedig vannak rá próbálkozások.
Hazánkban is több helyen kapható béka, fürj vagy galambhús, melyeknek megkérik az árát, de mégis van rájuk kereslet.
Galambhússal, mangalicával, édességgel és hazai borokkal hódítaná meg Magyarország Ázsiát.
A világ élvonalában lévő magyar húsgalamb-ágazat az elmúlt 30 évben gyakorlatilag megszűnt.
Egyre nagyobb igény mutatkozik a hazai prémium galambtermékekre, főként a külső piaci értékesítési területeken.
Franciaországban és Olaszországban lenne igény a magyar galambhúsra, de addig, amíg nincsen itthon vágóhíd, ezeket az igényeket nem lehet kielégíteni.
A mangalica térségbéli sikerét jelzi az is, hogy a világ egyik legdrágább, prémium hústermékeket forgalmazó hentesüzlete is felvette kínálatába.
Közösségi standdal és huszonkét kiállítóval vesz részt az Agrármarketing Centrum (AMC) a világ egyik vezető élelmiszeripari szakkiállításán, a Gulfood-on.
Innovatív kutatások zajlanak a magyar házigalamb-tenyésztésben.
Nem is gondolnánk, mennyi lehetőséget rejtenek a galambok.
Idén is számíthatnak a támogatásra a magyar galambtenyésztők.
Mert nagyot álmodni a dunaföldvári tenyésztő.
Még az idén elindulhatnak a Szárnyaló gazdaság mintaprogramjai.
Támogatásban részesülhetnek a haszongalamb-tartók.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
A szakértő szerint a 2025-ös év még az előzőnél is gyengébb lehet, hacsak nem jönnek ki hamar az új pályázati kiírások.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.