Megőrülnek a luxuséttermek ezért a magyar húsért: úgy veszik, mint a cukrot

Veres Virág Cintia
Ha kiejtjük azt a szót, hogy galamb, a legtöbbünknek valószínűleg a pályaudvarokon és a padok környékén "bandázó" madarak jutnak eszünkbe. Az viszont már kevesebbekben merül fel, hogy egykor az egyik legkedveltebb húsfajta volt - persze nem az említett utcán táplálkozó egyedek. Nagyszüleink, dédszüleink asztalára még heti rendszerességgel kerülhetett ebből a nem mindennapi húsból, mára azonban már szinte teljesen kikopott a menüből. Pedig rendkívül egészséges és különleges ételeket lehet belőle készíteni. De vajon mi ennek az oka? Miért viszonyulnak így a magyarok a galambhoz, mikor külföldön odáig vannak érte? Megéri velük foglalkozni egyáltalán? Kérdések hada állhat előttünk, most épp ezeknek próbált meg utánajárni az Agrárszektor szakértők segítségével.

Agrárium 2023 konferencia

Az évkezdet egyik legfontosabb rendezvénye Kecskeméten: a konferencia célja, hogy bemutassa azokat a legjelentősebb támogatási, jogszabályi, finanszírozási, piaci, innovációs és gépesítési változásokat, amelyek alapvetően meghatározhatják az ágazati vállalkozások 2023-as tevékenységét. Minden hazai agrárszereplőnek elengedhetetlen információs forrás!

Az általunk megkérdezett szakember, Barabás János, a Görbeházigalamb Tenyészcetrum galambásza szerint igazi koronája lehet a hétnek egy galambhúsleves. De sokféleképpen felhasználható a levesen kívül is, hiszen remek sülteket, főételeket (például töltött galambot), lehet belőle készíteni. Mint fogalmazott, az ágazat kemény 30 éves lemaradásban van, és ez az a lemaradást, melyet ők most próbálnak behozni. Népszerűsítik Dubajban, Németországban és egyéb országokban is, emellett sikerült elérniük azt is, hogy híres magyar séfek is kapkodjanak a galambhúsért. Ennek ellenére továbbra sem epedezünk mi, magyarok érte, pedig érdemes lenne beiktatni az étkezésekbe, mivel, mint megtudtuk, rengeteg fontos anyagot tartalmaz, és igazi gourmet fogások készíthetők belőle, elérhető áron. 

A tavasz kiemelkedő agráreseménye: Agrárium Konferencia Kecskeméten

Április 6-án rendezi meg Kecskeméten a Portfolio Csoport tavaszi Agrárium 2022 konferenciáját, amely a gazdálkodási évet megalapozó, illetve megerősítő információkat nyújt a hazai agrárgazdaság szereplőinek. A rendezvény bemutatja és részletesen kifejti azokat a legfontosabb jogszabályi, támogatási, piaci, finanszírozási, innovációs és jövedelmezőségi változásokat, amelyek döntően befolyásolhatják az agrárvállalkozások tevékenységeit. A konferencia gyakorlati útmutatással és naprakész információkkal járul hozzá ahhoz, hogy az agrárgazdasági vállalkozások eredményes gazdasági döntéseket hozhassanak. A rendezvény valamennyi üzemméretű gazdálkodónak hasznos tájékoztatást nyújt a 2022-es évet érintő legjelentősebb agrárgazdasági változásokról. Ne hagyja ki az Agrárium 2022 Konferenciát április 6-án Kecskeméten!

EZ IS ÉRDEKELHET

Nem volt ez mindig így

A 80-as években még volt kereslet a galambra, akkor előszeretettel fogyasztották az emberek. Rengeteg vasat, magnéziumot és egyéb fontos vitamint tartalmaz, amik más húsokban nem feltétlenül érhetőek el. A csirkével ellentétben vörös húsról beszélünk, és a keléstől a vágásig rövid idő telik el. A felsoroltakból látszik, hogy valóban különlegességről van szó, mégsem vagyunk befogadóak.

Már a vidékiek sem túl nyitottak, sok macerával jár a megpucolás és az előkészítése, ezért leginkább a kész vagy félkész termékeket részesítik előnyben. Ilyenkor csak be kell tenni a sütőbe vagy a serpenyőbe, és ugyanazt az ízharmóniát érhetik el, mint az éttermekben. Efelé megy el a társadalom, nem az önellátás felé - ez persze nem csak a galamb esetében igaz   

- fogalmazott Barabás János. 

Megemlítette azt is, hogy itthon ugyan nem, de külföldön újra kezdik felismerni a galambhúst és a belőle készült termékeket. Fontos céljuk, hogy népszerűsítsék, ennek az egyik leginkább bevált módja a kóstoltatás. Ilyenkor rájönnek az emberek arra, hogy valóban egy különleges húsról van szó, nem kell tőle idegenkedni. 

Óriási a lehetőség, nagy hiány van belőle.  

EZ IS ÉRDEKELHET

Mennyi az annyi?

Szabó Zsolt, a Magyar Galamb- és Kisállattenyésztők Országos Szövetség Nagytestű Alakgalambtenyésztő szakosztályának elnöke lapunknak elmondta, hogy nagyjából 2500-3000 forintot kell feldolgozottságtól függően fizetni a galamb darabjáért - ez körülbelül 45-50 dekát teszi ki, tehát az ár nem kilogrammban értendő. Hozzátette, hogy vannak olyanok is, akik saját maguknak termelik meg, de ez a kisebb réteg. Elmondása szerint a fiatalabb generációkat abszolút nem érdekli a galambtenyésztés, az idősebbek pedig már nem bírják, nagyon sok telep maradt és áll is üresen.

Kapkodnak érte a luxuséttermek

A feldolgozott termékekért már jobban nyúlnak a vásárlók is, a szuvidált húsok például kelendőek, hiszen ilyenkor nem is kell mást tenni, csak betenni a sütőbe vagy az olajba, és 5 perc alatt ropogósra sütni. A szakértők szerint azért nincsen Magyarországon húsgalamb tenyésztés, mert az elmúlt 3 évtizedben nem sikerült fejlődni benne. 2018 decemberében azonban meghirdetésre került a Szárnyaló gazdaság" Nemzeti Húsgalamb Program, mely némi feltámadást jelenthet az ágazatnak. A népszerűtlenség ellenére azért van, ahol kelendőek még Magyarországon is a galambok, ez a hely pedig nem más, mint a luxuséttermek, több Michelin-csillagos étterem étlapján is megtalálható a vendégek nagy örömére. 

EZ IS ÉRDEKELHET

Se ki, se be

Mivel nem túl nagy a kereslet-kínálat, így sajnos nem lehet beszélni se exportról, se importról. 

Az itthon fellelhető fajták nem versenyképesek külföldön, mi is Franciaországból hoztuk a prémium minőségű húsgalambokat  

- mondta Barabás János.

Mit követel a piac?

A cél az, hogy egy teljeskörű piacot lehessen kialakítani, melyben az elmondások szerint partner a kormány is és az Agrárminisztérium is. Korábban mindenféle galambot felvásároltak, még a postagalambot is, melyek egymáshoz viszonyítva persze változóak voltak, illetve a húsminőség is semleges volt. A jelenlegi piac azonban azonosságot követel, súly szerint a 42-47 deka az ideális. De fel lehet dolgozni a kisebb galambokat is, például levesbevalóként.

15 ezer galambunk van, ezeket neveljük, és az a tervünk, hogy ezt 25-30 ezerre növeljük. Készül egy nagy vágóhídfeldolgozó, ha megépülne, akkor oda is szeretnénk 60-70 ezer párt.  

EZ IS ÉRDEKELHET

Óriási lépés a hazai galambtenyésztésért

Mint megtudtuk, a cél egy teljesen új telep megépítése Görbeháza határában lévő, könnyen megközelíthető, útmenti területen. Itt a tervek szerint lesz egy vágóhíd feldolgozó üzemmel, mögötte egy tízezer költőpáros modern tenyésztőtelep, esetleg egy takarmánygyártó üzem. A gyártó- és feldolgozó¬kapacitást úgy tervezik, hogy az képes legyen kiszolgálni egy húsgalambtenyésztő-integrációt is.

Azt gondolom, hogy ez egy kitörési pont lesz. Véleményem szerint gazdaságosabb termelni, mint például csirkét vagy sertést. Főleg most. Ebből hiány van Európában és a világon is. Nem csinálja szinte senki sem, és mindig olyan kell csinálni, amit más nem  

- fogalmazott a Görbeházigalamb Tenyészcetrum galambásza.

Kiemelte azt is, hogy a pénz nem mindig minden, és nagyon fontosnak tartják azt, hogy a hozzáadott értékek ne külföldre kerüljenek, hanem maradjanak itthon, Magyarországon. Emellett támogatások is vannak az ágazatban: a gazdálkodók a 2022. január 15. és március 31. közötti időszakban beszerzett galambokra 2022-ben a korábbiakkal megegyező feltételekkel igényelhetnek támogatást, amelyre 50 millió forintos keretösszeg áll rendelkezésre. Nagy István kijelentette, hogy a támogatási kérelmeket április 1-8. közötti időszakban lehet majd a Magyar Államkincstár elektronikus felületén keresztül benyújtani.

EZ IS ÉRDEKELHET

Addiktív szakma

Szabó Zsolt, mint fogalmazott, ez az egész egy külön életforma. Van, akinek már 14-15 éves korában megtetszik, marad, és persze van, aki elhagyja a pályát. Rengeteg tanulást és munkát igényel, egy kezdőnek pedig kifejezetten nehéz dolga van. Az elhivatott szakemberek próbálnak segíteni, a népszerűsítés és a kemény munka mellett egyik fő céljuk az, segítséget tudjanak nyújtani azoknak, akiknek szükségük van rá.

Ha valami nem sikerült 2-3-szor egymás után, akkor abbahagyják, mint ahogyan az lenni szokott ilyenkor. Azonban akadnak olyanok is, akik visszatérnek a szakmához, mert egyszerűen nem bírják nélküle. Minden nap ezzel kelünk és ezzel fekszünk, dolgozunk, és közben átgondoljuk a gondokat. Mindenkinek kellene ehhez hasonlót csinálnia. 
Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárium 2023
A tavasz meghatározó agrárgazdasági eseménye március 21-én Kecskeméten.
EZT OLVASTAD MÁR?