20 ezer forint is lehet egy kiló galambhús, és egyelőre úgy tűnik, nem tudja meghódítani külföldet, pedig vannak rá próbálkozások.
A magyar agrártörténet eddig kevéssé kutatott és hiányosan feltárt, de számos értéket hordozó szegmense a galambtenyésztés.
A világ élvonalában lévő magyar húsgalamb-ágazat az elmúlt 30 évben gyakorlatilag megszűnt.
Franciaországban és Olaszországban lenne igény a magyar galambhúsra, de addig, amíg nincsen itthon vágóhíd, ezeket az igényeket nem lehet kielégíteni.
Egyedülálló eljárást alkalmaztak a Debreceni Egyetem kutatói a házi galambok kutatásában.
Innovatív kutatások zajlanak a magyar házigalamb-tenyésztésben.
Nem is gondolnánk, mennyi lehetőséget rejtenek a galambok.
Idén is számíthatnak a támogatásra a magyar galambtenyésztők.
Több mint kétszáz galambbal végzett egy férfi Monoron.
Érdemes a háztáji kertészet és a kisállatok tenyésztése felé fordulni.
Minőségi vöröshúst kaphatunk, minimális energiabefektetéssel.
Mert nagyot álmodni a dunaföldvári tenyésztő.
Egyes kényelmi funkciók mára már elengedhetetlen, kötelező elemmé váltak a traktorvásárlások során.
Lassan változik a magyar étrend, az árérzékenység még mindig jellemző a fogyasztók többségére.
A kiváló minőség nem a betakarítás pillanatában dől el, hanem már a virágrügyek kialakulásától kezdve folyamatosan formálódik.
Néhány egyszerű szabály betartásával egész nyáron egészségesen működhet a komposztáló, amely értékes tápanyagokkal gazdagítja a kert talaját.
Napjainkra a szántóföldi növények egyre inkább a bioalapú gazdaság alapanyagaivá váltak.
