Külföldön hódítana a magyar húsféle: mégse tud kijutni az országból
20 ezer forint is lehet egy kiló galambhús, és egyelőre úgy tűnik, nem tudja meghódítani külföldet, pedig vannak rá próbálkozások.
20 ezer forint is lehet egy kiló galambhús, és egyelőre úgy tűnik, nem tudja meghódítani külföldet, pedig vannak rá próbálkozások.
A magyar agrártörténet eddig kevéssé kutatott és hiányosan feltárt, de számos értéket hordozó szegmense a galambtenyésztés.
A világ élvonalában lévő magyar húsgalamb-ágazat az elmúlt 30 évben gyakorlatilag megszűnt.
Franciaországban és Olaszországban lenne igény a magyar galambhúsra, de addig, amíg nincsen itthon vágóhíd, ezeket az igényeket nem lehet kielégíteni.
Egyedülálló eljárást alkalmaztak a Debreceni Egyetem kutatói a házi galambok kutatásában.
Innovatív kutatások zajlanak a magyar házigalamb-tenyésztésben.
Nem is gondolnánk, mennyi lehetőséget rejtenek a galambok.
Idén is számíthatnak a támogatásra a magyar galambtenyésztők.
Több mint kétszáz galambbal végzett egy férfi Monoron.
Érdemes a háztáji kertészet és a kisállatok tenyésztése felé fordulni.
Minőségi vöröshúst kaphatunk, minimális energiabefektetéssel.
Mert nagyot álmodni a dunaföldvári tenyésztő.

Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
A kiskerti növénytermesztés egyik legkritikusabb szakasza a vetés és az azt követő gondozás.
A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
A gyümölcs teljes sárgulását utóéréssel, gyakran etilén gáz alkalmazásával érik el.
A megunt hobbiállatokat sokan szélnek eresztik, de bele se gondolnak, mit okoznak ezzel.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.