Habár manapság már nem sokan tartanak galambot fogyasztási célra Magyarországon, régen ennek komoly hagyománya volt hazánkban. Mostanra azonban inkább a postagalambászok, illetve a díszgalambtartók vannak többségben, pedig minimális energiabefektetéssel, és anyagi ráfordítással galambot ugyanúgy tenyészthetne otthon bárki, mint tyúkot, vagy kacsát. Az agrárszektor.hu utánajárt annak, milyen felszerelésre, takarmányra, engedélyre van szükség ahhoz, hogy valaki húsgalambtenyésztésbe fogjon otthon.

Fotó: Szekeres Máté

Ahhoz, hogy valaki magáncélra tartson galambot Magyarországon semmilyen engedélyre nincs szükség, a szomszédokat azonban nem árt megkérdezni, nehogy kellemetlenség legyen a vége - mondta lapunknak Bálint Csaba, dunaföldvári húsgalamtenyésztő, a Bálint Húsgalamb tulajdonosa. Aki hobbi szinten szeretne galambot tartani otthon, annak a felszerelésre sem kell sokat áldoznia, elegendő etetőt, itatót, ásványianyag-pótlót (gritt tartó), és persze egy megfelelő dúcot beszereznie, ahol a madarak élnek, és a fiókákat nevelhetik majd. A galambok tartására alkalmas helyet kialakíthatjuk akár a ház padlásán is, ez inkább télen célszerú, de nyáron, amikor nagyon meleg van, a takarításuk itt sokkal körülményesebb. A kerti dúc ezért sokkal kényelmesebb és praktikusabb, ugyanakkor sokkal drágább a kivitelezése - tette hozzá a szakember. Hangsúlyozta, hogy fontos, hogy a dúc minimum 60 centiméterre ki legyen emelve a földtől, illetve szigeteltnek kell lenni, persze csak akkor, ha télen is szeretnénk fiókát nevelni. A fészket, ahol a galambok költenek, érdemes úgy kialakítani, hogy a váltóköltést ne akadályozzuk (ez azt jelenti, hogy amikor a kis galamb 14-15 napos, a pár, már tudjon újra tojást rakni zavartalanul).

Megőrülnek ezért a húsért a hazai csúcséttermek: elárulta titkát a tolnai galambkirály

Mert nagyot álmodni a dunaföldvári tenyésztő.

Habár az alapfelszerelés beszerzése minimális anyagi ráfordítást igényel, a galambok takarmányára igenis kell áldozni, ez a szárnyas ugyanis ebből a szempontból luxusfogyasztónak számít - tájékoztatott Bálint Csaba. Ez azt jelenti, hogy csak a legjobb magok jöhetnek szóba, azok is tisztítva, és fontos, hogy a fehérjetartalom, és az olajos magok aránya is megfelelő legyen a takarmányban. A szakember szerint erre megéri áldozni, cserébe ugyanis olyan minőségű vörös húst kaphatunk, amit egyetlen szárnyas sem tud produkálni.

Ha valaki csak hobbiszinten otthon magának szeretne húsgalambot tenyészteni, hány galambot érdemes beszerezni? Honnan tudja beszerezni a galambokat pl itt Magyarországon az, aki húsgalambot akar tenyészteni? Mennyi idős korukban érdemes levágni őket ahhoz, hogy megfelelő és elegendő húst biztosítsanak? Vannak egyáltalán olyanok Magyarországon, akik hobbiból saját célra tenyésztenek húsgalambot?

Bálint Csaba felhívta a figyelmet arra is, hogy nem mindegy, honnan szerezzük be a galambokat. Fontos, hogy olyan megbízható tenyésztőtől vegyük meg a madarakat, bizonytalan körülmények között tartott állományra ne áldozzunk pénzt. Kiemelte, hogy tudomása szerint több kisebb tenyésztő is van Magyarországon, ahonnan érdemes vásárolni, és biztosan minőségi galambokhoz juthatunk. Fogyasztási célra egyébként a galambokat 28-35 napos korukban érdemes levágni, ha ugyanis később tesszük meg, akkor már egy teljesen más ízvilágú, izmosabb húst kapunk. Megéri tehát elrugaszkodni a hagyományos szárnyasok tartásától, ha ugyanis megfelelő körülmények biztosítunk a galambok számára, akkor akár évi 10 kilogramm húst is megtermelnek.