Óriási biznisz: ezek az állatok most sokat hozhatnak a konyhára

Óriási biznisz: ezek az állatok most sokat hozhatnak a konyhára

agrarszektor.hu
A világot felforgató koronavírus-járvány hatásaként sokakban egyszerre jelentkezett a létfenntartási ösztön és a nosztalgia: érdemes a háztáji kertészet és a kisállatok tenyésztése felé fordulni. Az OTP Agrár szakértői a Magyarországon nagy hagyományokkal rendelkező nyúl- méz- és galambágazat lehetőségeit vizsgálták, és úgy vélik, hogy a "hobbi" jellegű gazdaságokkal szemben a hatékonyabb, vállalkozói méret jelentheti a jövőt.

HOLNAP JÖN AZ AGROFUTURE 2024 KONFERENCIA 

Fenntarthatóság és innováció az agráriumban

Az AgroFuture 2024 konferencián előad Feldman Zsolt, Hadászi László, Nemes Imre, Petri Bernadett és Vajda Péter is! Még nem késő regisztrálni!

Ugyan a nyúl- és a galambtenyésztés, valamint a méztermelés 30-40 éve sem volt annyira általános, mint a baromfitartás, vagy a ház körüli kertészkedés, de ezek az ágazatok korábban így is több ezer családnak adtak munkát, kiegészítő jövedelmet, esetleg megélhetést - írja közleményében az OTP Agrár.  Ugyanakkor mára jelentősen vesztettek szerepükből.

Nyúl: mélypont után növekedés

A világ nyúlhús-előállítása az elmúlt két évtizedben 0,8 millió tonnáról közel duplájára, 1,5 millió tonnára növekedett. Magyarország nyúlhús-termelése az 1991. évi csúcs után negyedére csökkent, majd stabilizálódott, az utóbbi években pedig már évi 5-10 százalékos növekedést mutat. Ma a vágónyúl 97-98 százalékát nagyüzemekben állítják elő, és két nyúlvágóhíd működik az országban. Az üzemgazdasági elemzések azt mutatják, hogy jövő a nagyobb gazdaságoké, mivel egy család jövedelem-kiegészítés céljából 500 anyaállattal már sikeresen tud dolgozni, de a vállalkozói méret 1500-2000 anyanyúlnál kezdődik.

Méz: olcsó hamisítványok a piacon

A világon megtalálható méhkaptárak száma tíz év alatt több mint ötödével nőtt, 2017-re már csaknem 100 millió volt. Kína után az Európai Unió a világpiac legnagyobb méztermelője, amelyen belül Románia és Németország után Magyarországon állítják elő a legtöbb mézet. A hazai méhészek jellemzően mégis kisgazdasági keretek között - relatíve kisszámú méhcsaláddal -, többségében mellékfoglalkozásként méhészkednek. A magyar méhészeti ágazat jelenleg mintegy 22-23 ezer vidéki család megélhetéséhez nyújt kiegészítő vagy fő jövedelemforrást. Jelenleg a méhészetek egyik legnagyobb problémája az európai piacot hatalmas mennyiségben elárasztó olcsó, de hamísított - elsősorban kínai - "méz". Mára ugyanis szintetikus eljárással, laboratóriumi körülmények között is elő tudnak állítani a mézhez hasonló nektárszerű oldatot, aminek terjedése ellen az OTP Agrár szakértői szerint is küzdeni kell.

Galamb: leépülés és stagnálás után reneszánsz?

Egyiptomban található a galamb és egyéb haszonmadár kategóriába sorolt szárnyasok 41,7 százaléka, Kína galambállománya pedig mintegy negyedét teszi ki a teljes világpiaci állománynak (25,3 százalék). Magyarországon az 1970-es és az 1980-as években még évi mintegy 900-1000 tonna galambot vágtak le és exportáltak, ám azóta a hazai húsgalamb-tenyésztés leépült, és jelenleg is alacsony szinten stagnál. Emiatt a kormány programot is indított a tenyésztés támogatására. Egy család közepes színvonalú megélhetéséhez, mintegy 500 pár galambra van szükség.

EZ IS ÉRDEKELHET

A sokszínű, multifunkcionális mezőgazdaság érdekében

Összességében az OTP Agrár szakértői úgy ítélik, hogy a méhészet, a nyulászat és a galambászat három olyan viszonylag kis gazdasági súlyú ágazat, amely fejlődése hozzájárul a vidéki térségek, illetve az ott jelen lévő agrárgazdaság sokszínűségéhez, és az ökológiai elvárások teljesüléséhez. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy a hagyományos, "hobbi" méretű gazdaságokkal szemben a vállalkozó méret jelenti a jövő útját, mivel így egyszerre nagy mennyiségű, egységes, jó minőségű, programozhatóan előállított termék keletkezhet. A fejlesztések elősegítéséhez arra is szükség volna, hogy a pályázati és támogatási források ezekben a kis ágazatokban dolgozók számára is azonos eséllyel legyenek elérhetőek, mint a más állatfajjal dolgozóknak. A méhágazat, a nyúl- és galambtenyésztés a sokszínű, multifunkcionális mezőgazdasági modell nélkülözhetetlen eleme, amelyeknek gazdasági, szociális és kulturális funkciói megkerülhetetlenek.

Címlapkép forrása: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Fenntarthatóság és innováció az agráriumban - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
AgroFood 2024
Élelmiszeripari körkép - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
EZT OLVASTAD MÁR?