
Van bőven ebből a húsból, de alig esszük: miért nem kell itthon senkinek?
A belföldi juhhús-fogyasztás drámai mértékben visszaesett, Magyarországon ma már alig haladja meg az évi 25 dekagrammot fejenként, és Európában is csökkenő tendenciát mutat.
A szamóca a rózsafélék családjának Fragaria nemzetségébe tartozik. A termesztett eperénél kisebb, de ahhoz hasonlóan ízletes gyümölcsöt termő, Magyarországon is őshonos növény.
A szamóca jellemzői
A szamóca gyöktörzsén hármasan összetett tojásdad, fűrészes szélű levelek vannak, illetve hosszú, legyökerező indákat fejleszt. Tőkocsányán bogas virágzatot hoz. A szamóca áprilistól júliusig virágzik. Virágai öt fehér sziromlevélből állnak, melyek érintkeznek egymással. Levelei világoszöld színűek, fonákjuk selymesen szőrös, szélükön durván fűrészesek, hármasan összetettek. A csészelevél éréskor elálló, nem simul a termésre. A termés csoportos aszmag és piros színű.
A szamóca felhasználása és gyógyító hatása
A szamóca sokak kedvenc gyümölcsének számít, felhasználása pedig szinte végtelen. Édességek, krémek, saláták, öntetek, fagylaltok készíthetők belőle, de önmagában is egy nagyon ízletes gyümölcs. Mindezek mellett a szamóca szárított levelét teakeverékekhez keverve gyógyfűteák íz-, és illatjavítója. A levél szárításakor ügyelni kell arra, hogy a fonnyadó levelekben káros anyagok keletkeznek, amely csak a száraz levelekből tűnik el. Főzetét szájnyálkahártya-gyulladás és fogínysorvadás, teáját gyomor-, és bélpanaszok esetén használják. Segít vérszegénység, fáradékonyság, máj, lép, epe működési zavarok ellen. Fagyási sérülésekre a szamóca szárított terméséből hatásos szer készíthető.
A szamóca termesztése
A szamóca egyik legnagyobb erénye, hogy viszonylag könnyen termeszthető és karbantartható mindaddig, amíg teljesen napsütötte helyen termesztjük. Fontos, hogy napi 6-10 óra közvetlen napfényt igényel, ezért ennek megfelelően válasszuk ki ültetési helyét. A fiatal palántákat érdemes kertészetekben beszerezni, ahol segíthetnek kiválasztanunk az igényeinknek legmegfelelőbb fajtát is.
Elég toleráns a különböző talajtípusokkal szemben, de leginkább az agyagos talajt kedveli, amely jó vízelvezetéssel rendelkezik. Ha van rá mód, akkor néhány hónappal az ültetés előtt kezdjük meg a talaj dúsítását és forgassunk bele érett trágyát vagy komposztot. A talaj pH értékének ideális esetben 5,5 és 7 között kell lennie. Mindenképpen tartsuk szem előtt, hogy elegendő helyet kell biztosítani a felnőtt növényeknek leveleik szétterüléséhez. A növényeket egymástól körülbelül 45-60 centiméternyire ültessük, hogy helyet hagyjunk a növény és az indák növekedéséhez. Legalább ekkora távolságot hagyjunk az egyes sorok között is a szamóca kényelmes betakarításhoz.
A mulcsozást meghálálja, ezáltal is segíteni tudjuk a talaj nedvességtartalmának megtartását a növények vízigényének szinten tartása és a gyomnövekedés csökkentése érdekében. Semmiképpen se legyünk restek gyomlálni, legegyszerűbb módon ezt kézzel tehetjük meg, esetleg kapával, de azzal csak nagyon óvatosan tegyük! A megfelelő mennyiségű nedvesség a felszín alatt elhelyezkedő gyökerei miatt rendkívül fontos a szamóca számára. Éppen ezért gondosan öntözzük a növényeket hetente körülbelül 2-3 centiméternyi vízzel 10 négyzetcentiméterenként. A gyümölcs általában a virágzás után 4-6 héttel áll készen a betakarításra. Csak a teljesen vörös, azaz érett szemeket szedjük le, és körülbelül háromnaponta takaríthatunk be újabb adag érett szamócákat.
Mi a különbség a szamóca és az eper között?
Létezik eper és létezik szamóca is, de két teljesen más gyümölcsről van szó. Az eper a fán nő, méghozzá az eperfán, az eperfafélék családjába tartozik, és Magyarországon két faja elterjedt, a fehér eperfa (Morus alba) és a fekete eperfa (Morus nigra). Ezzel szemben a szamóca a rózsafélék családjának Fragaria nemzetségébe tartozik, és a föld közelében nő, ostorindákat fejleszt, melyeken indanövények fejlődnek. A földi eper elnevezés tehát tévesen, valószínűleg a szamóca élőhelye miatt is ragadt meg a köznyelvben, azt azonban, hogy ki és miért kezdte el keverni a teljesen más kinézetű eperfával, rejtély.

A belföldi juhhús-fogyasztás drámai mértékben visszaesett, Magyarországon ma már alig haladja meg az évi 25 dekagrammot fejenként, és Európában is csökkenő tendenciát mutat.
Kettős válság sújtja a hazai állattenyésztést, amelyből a kiút csak a fejlesztések révén valósulhat meg.
Több gyümölcs termesztése gyakorlatilag megszűnt Magyarországon, másoké brutális visszaesést mutatott.
Sáros, elavult szakmaként tekintenek az agráriumra, így az utánpótlás egyre komolyabb probléma.
Agrárcégek, közepes termelők is pénzhez jutnak – az állam fizeti a kárt.
A No-Till technológia felgyorsuló térnyerése és a LEMKEN Solitair NT (No Till) szerepe a vízmegőrző vetéstechnológiákban
A 2025-ben megrendezett Agritechnica kiállításon a Monosem standja számos érdekes újdonságot tartalmazott. A legtöbb újítást a vázak, és az azokra szerelhető vetőkocsi-elrendezések kapták.
Rejtett veszély a napraforgóban és a kukoricában: a drótféregkártétel