A hazai halgazdaságok egyik legnagyobb problémája a támogatások elérhetősége. A halas gazdák arról számolnak be, hogy a magyar állami támogatásokhoz nem jutnak hozzá, az uniós halászati alapból pedig alig részesülnek. Ennek oka, hogy a jelenlegi jogszabályok szerint a hal nem minősül állatnak, a halastó pedig nem számít termőföldnek. Ez a jogi helyzet jelentősen korlátozza a szektor fejlődési lehetőségeit. A klímaváltozás hatásai további kihívások elé állítják az ágazatot. A szélsőséges időjárási viszonyok, a vízhiány és a hőmérséklet-ingadozások mind befolyásolják a halak életkörülményeit és a tenyésztés sikerességét. Emellett az infrastruktúra állapota is aggasztó: a többségében százéves múltra visszatekintő halastavak lassan tönkremennek és eliszaposodnak.

Őrület, ami Magyarországon folyik: kapkodnak ezért a húsért az emberek

Az összes hazai halfogyasztás 40 százaléka realizálódik az év végi ünnepi időszakban.

A szakemberek hangsúlyozzák, hogy a halgazdaságok fenntartása nemcsak gazdasági, hanem természet- és környezetvédelmi szempontból is kulcsfontosságú. A halastavak fontos élőhelyet biztosítanak számos növény- és állatfajnak, emellett szerepet játszanak a vízgazdálkodásban is. Az egészséges táplálkozás szempontjából lényeges lenne a halfogyasztás növelése. Egy szakértő kihangsúlyozta, hogy a hal sokkal egészségesebb, mint más húsfélék, azonban a támogatások hiánya és az ebből fakadó áremelkedés miatt a magyar halak egyre drágábbak lesznek, ami tovább csökkenti a fogyasztást. A jelenlegi helyzet azt eredményezi, hogy a félig-meddig továbbra is szezonális marad, főként a karácsonyi időszakra korlátozódik. Az ágazat szereplői szerint, ha sikerülne csökkenteni az árakat, valószínűleg többen és gyakrabban fogyasztanának halat az év során.