Extra Early Bird jegyek az Agrárszektor 2025 konferenciára!
Szerezze meg jegyét most még Extra Early Bird áron a december 3-4. között megrendezésre kerülő siófoki Agrárszektor 2025 konferenciára, ahol kistermelők és fiatal gazdák most 64.900 Ft + áfa összegért vehetnek részt az év egyik legnagyobb és legrangosabb agráreseményén! A konferencia értékelést ad az agrárium helyzetéről, egyúttal pedig felvázolja az ágazat előtt álló rövid- és hosszú távú fejlesztési és kitörési lehetőségeket, illetve bemutatja a vállalkozások üzleti döntéseihez szükséges mértékadó prognózisokat.
Nagy István agrárminiszter szerint Európában egyre nagyobb a kereslet a juhhús iránt, és az ágazat növekedésének teremt lehetőséget a változó klimatikus viszonyok is. A juh- és kecsketenyésztők számára több támogatási lehetőség is a rendelkezésére áll, ennek ellenére kevesen adják be pályázataikat - írja a Magyar Állattenyésztők Lapja. Az ágazat versenyképességének egyik feltétele, hogy minél magasabb feldolgozottsági szinten legyen képes a piacokra juttatni a termékeket.
Éppen ezért támogatjuk a vágóhidakat, húsfeldolgozáshoz kapcsolódó beruházásokat. Vizsgáljuk emellett a gyapjú felhasználásának lehetőségeit, az autóipari, a textilipari, az építőipari, vagy akár talajjavítási lehetőségeket is
– sorolta a tárcavezető. Az agrárminiszter hozzátette, a magyar bárány egyre népszerűbb és egyre keresettebb külföldön. Az export fő célországa továbbra is Olaszország, de jelentős érdeklődés mutatkozik más nyugat-európai országokból: Franciaországból, Németországból, Belgiumból és Hollandiából a juh, illetve bárány termékek iránt. A kiváló minőségének köszönhetően a magyar kivitel az Új-Zélandról és az Egyesült Királyságból származó uniós behozatal mellett is versenyképes.
Nagy István elmondta: nemcsak a kormányzaton és a tenyésztőkön múlik a juhágazat jövője, fontos, hogy a társadalom részéről is nagyobb igény legyen a juhból és kecskéből készült élelmiszerekre, a kiskérődzők húsa ugyanis rendkívül egészséges és alacsony koleszterintartalmú fehérjeforrás. Az állattenyésztés az elmúlt években dinamikus átalakuláson ment keresztül, a juhágazatban azonban elmaradt a fejlődés, az innováció. 2017 óta 230 ezerrel csökkent a hazai anyajuhok, ezerrel pedig a juhászok száma Magyarországon.
Folyamatosan zsugorodik a juhágazatunk, amely szinte minden területen – a humánerőforrás, a genetika, a takarmányozás, az állategészségügy – gondokkal küzd. Ezeket a problémákat meg kell oldani, a folyamatot meg kell állítani. Hiszen nincs olyan termék Magyarországon, amelynek ilyen piaca lenne – hangsúlyozta a szakmai eseményen Jávor András, a Debreceni Egyetem professor emeritusa.
A rektori főtanácsadó hozzátette: az egyetem állattenyésztési képzésterülete eddig is komoly szerepet játszott az agrár felsőoktatásban, kutatásban. Az ágazat azonban az elmúlt évben szinte folyamatosan állategészségügyi problémákkal küzdött. Megítélése szerint éppen ezért is van létjogultsága a Debreceni Egyetem által tervezett állategészségügyi mérnökképzés beindításának.
