A húsvét és a ramadán is segített a hazai bárányexporton

A húsvét és a ramadán is segített a hazai bárányexporton

Idén szerencsés csillagállás alakult ki a bárányexport piacán, hiszen a március végi húsvét és a jelenleg is tartó, április 9-én véget érő ramadán együttes hatása fokozott keresletet jelentett a juhtartók számára. A keresztény hagyományok miatt régóta nagy vevőnek számító Olaszország mellé az utóbbi években csatlakozó európai muszlim népesség együttes igényei eddig nem látott magas szintre tornázták fel a bárány árát, az élőállat-árak 25-30 százalékkal magasabbak, mint egy évvel korábban. A jó piaci helyzetet azonban a még 2022-ből adódó takarmányozási problémák és az ennek nyomán bennragadt, kis súlyú bárányok nagy aránya miatt nem minden szereplő tudta kihasználni, akik ráadásul a mindmáig elmaradt támogatás-kifizetések miatt sok esetben cash-flow problémákkal is küszködnek. Az ágazat hosszútávú problémái sem múltak el: a munkaerőhiány, a generációváltás gondja, és a megoldatlan fejlesztések beárnyékolják az idei ünnepi szezon jó híreit is.

HOLNAP JÖN AZ AGROFUTURE 2024 KONFERENCIA 

Fenntarthatóság és innováció az agráriumban

Az AgroFuture 2024 konferencián előad Feldman Zsolt, Hadászi László, Nemes Imre, Petri Bernadett és Vajda Péter is! Még nem késő regisztrálni!

Az élő bárány átvételi ára a 20-24 kilogrammos súlykategóriában 2000 forint körül alakul, ez az állat súlyának növekedésével nagyjából 50 forintot csökken – mondta el az Agrárszektornak Holló Mátyás családi gazdálkodó. Az ismert juhtartó, aki az Agrárszektor Év Állattenyésztője díjának jelöltje is volt korábban, hozzátette: az élőbárány súlyából természetesen leszámolják a súlyveszteséget, amely 12 százalék, és így a teljes súly 88 százalékáért fizetnek ennyit.

EZ IS ÉRDEKELHET

A keresztények és a muszlimok is vevők a magyar bárányra

Nem csak az ár jó, jelenleg értékesítési problémák sincsenek jelenleg a piacon. Ennek fő oka aktuálisan az, hogy idén átfedésben van egymással a húsvét és a ramadán, amely fokozott keresletet jelenthet a keresztény hagyományok miatt nagy vevőnek számító Olaszországon kívül például Svájcból, Németországból, Belgiumból, Ausztriából és Hollandiából is, ahol jelentősebb muszlim közösség él. Holló Mátyás hangsúlyozta:

A két ünnep egybeesése a nagyobb volumen mellett az egyes kategóriákat tekintve is előnyt jelent a juhtartóknak. A húsvétkor hagyományosan bárányhúst fogyasztó olaszok inkább az intenzív körülmények között tartott rózsaszín tusú bárányt keresik, a muszlimok ugyanakkor részben az alacsonyabb kilóár és az eltérő gasztronómiai hagyományok miatt a nagyobb súlyút állatokat vásárolják szívesen.

Nyereséges lehetett az ünnepi szezon

Holló Mátyás hozzátette: a hazai juhtartóknak kedvezett az is, hogy a korábbi csúcsokról sokat csökkent mára az egyes takarmányok ára, és mérséklődtek az energiaárak is. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a munkaerőhiány továbbra is jelentős probléma az ágazatban. Kijelentette:

A jövőt illetően kifejtette: jelenleg jó ugyan a helyzet, de a továbbiakban a fejlesztésekre kell koncentrálniuk az ágazati szereplőknek, a termelési mutatókon, az egy anyára jutó választott bárányok számán kell javítani, és kezelni kell valahogy a munkaerőhiány problémáját is.

Jelentős árnövekedés

A pillanatnyi piaci helyzetet értékelve Kiss György, a Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség termelési alelnöke is hasonlóan látja a helyzetet. A szakember az Agrárszektornak elmondta: a bárány árával kétségkívül elégedettek lehetnek most a termelők. Egy 22 kilós bárány esetében most 5-6 ezer forinttal többet kapnak a gazdák, mint egy évvel ezelőtt. Kijelentette:

Nem mindenki nyert most sem

Megjegyezte ugyanakkor, hogy a jó piaci helyzetből sem minden termelő tudott profitálni. A viszonylag korai húsvét miatt a bárányok egy jelentős része „bennragadt”, vagyis akár 30-40 százaléka is olyan kis súlyú még, hogy nem lehet értékesíteni. Ennek hátterében sok esetben a kései szaporítás áll, és még mindig érezteti a hatását a 2022-es aszály, valamint a nyomában jelentkező takarmányproblémák, amelynek eredményeképp nem egyszer nem sikerült az anyákat kellő időben felkészíteni a szaporodásra.

Késnek a támogatások, továbbra sincs munkaerő

Sok szereplőnek ráadásul cash-flow problémája is van, mivel azok a támogatások, amelyekkel a korábbi évek tapasztalatai alapján számoltak, még nem érkeztek meg március végéig. Ezek a pénzek a korábbi években már november körül a gazdák számláin voltak, és bár szabálytalanság most sem történik, hiszen július 30-ig kell ezeket kifizetni, a termelők már számoltak ezekkel a támogatásokkal.

Fontos lenne az is, hogy a juhtartó gazdaságok nagy lépést tegyenek előre a technológiai fejlődésben is. Ezen a téren pályázatok is várhatók, de a már említett pénzügyi problémák tökrében félő, hogy a szereplők egy részének nem lesz kellő önereje ahhoz, hogy belevágjon ezekbe a fejlesztésekbe – tette hozzá Kiss György.

Az alelnök elismerte, hogy a mostani jó piaci helyzetből az ügyesebb vagy szerencsésebb gazdák profitálni tudtak, de ezt nem mindenki tudta kihasználni, ráadásul a felsorolt problémák miatt az ágazat hosszútávú problémái továbbra is jelen vannak. Emiatt az ágazatban leginkább az „aggódó öröm” jellemző. Mint fogalmazott:

Mindenkit óvnék most a hurráoptimizmustól.

Címlapkép forrása: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Fenntarthatóság és innováció az agráriumban - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
AgroFood 2024
Élelmiszeripari körkép - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
EZT OLVASTAD MÁR?