Bár a juh- és bárányhús évszázadokon át a magyar konyha része volt, ma már alig kerül az asztalokra, így a belföldi fogyasztás éves átlaga fejenként mindössze 0,2 kilogrammra esett vissza. Mint azt Holló Mátyás uszódi juhtenyésztő, a Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség elnöke az Agrárszektornak elmondta, a kóstolástól sokakat visszatart egy-egy rossz emlék, például egy túlságosan faggyús birkapörkölt, egyetlen nem jól sikerült étel miatt azonban kár lenne lemondani erről a különleges húsfajtáról. 

Annak kiváló minőségére ugyanis garancia a juhok életmódja is: szabadon, friss levegőn, természetes legelőkön nevelkednek, ahol nincs szükség gyomirtókra vagy gombaölő szerekre. Az így kapott hús tehát nemcsak ízletes, de egészséges is. Érdemes tehát új esélyt adni a bárányhúsnak, hiszen egy kis odafigyeléssel és egy jó recepttel fogyasztása igazi élménnyé válhat.

Alig eszik ezt a húst a magyarok: ebben messze az uniós átlag alatt vagyunk

2025-ben is elkezdődött a bárányhúst népszerűsítő húsvéti kampány Magyarországon.

Holló Mátyás az Agrárszektornak arról is beszélt, hogy a ragadós száj- és körömfájás megjelenése nemcsak megdöbbenést, hanem komoly piaci bizonytalanságot is hozott magával, különösen az exportpiacokon. Bár Olaszország – a magyar bárányhús egyik legnagyobb felvevőpiaca – nem zárta le határait, több uniós ország ideiglenesen korlátozta az állatok áthaladását, és az árak is jelentősen visszaestek. Mindez különösen érzékenyen érintette a húsvéti időszakra készülő vágóbárányok értékesítését, pedig a minőségi magyar húsra továbbra is lenne kereslet a nemzetközi piacon.