Az európai gazdálkodók legerősebb érdekvédelmi szervezete, a Copa-Cogeca 2025. október 7-8-án tartotta Juh és Kecske Munkacsoporti, valamint Civil Dialógus Csoport üléseit. A tanácskozásokon megvitatták az EU juh- és kecskepiaci helyzetét, a főbb kihívásokat, a kiskérődzőket érintő állatbetegségek aktuális állapotát, az állatjóléti rendelet reformját, valamint a 2027 utáni KAP főbb elemeit. Az ágazat jövőjét egyre inkább befolyásolják a komplex, határokon átívelő kihívások, amelyekre az ágazati szereplőknek és a döntéshozóknak közösen kell válaszokat találniuk. A fenntarthatóság, a hatékonyság, a jövedelmezőség, a környezetvédelem, az éghajlatváltozás, az állatbetegségek, valamint a változó fogyasztói szokások mind olyan tényezők, amelyek hosszú távon alakítják az ágazat szerkezetét.

A Copa-Cogeca által félévente szervezett szakmai fórumok hidat képeznek a gazdálkodók és a politikai döntéshozók között, lehetőséget teremtve a párbeszédre és a közös stratégiai gondolkodásra. Ezek az események nemcsak a piaci helyzet áttekintését teszik lehetővé, hanem elősegítik a határokon átívelő együttműködést is az ágazati kihívások kezelésében.

2024-ben az európai állattenyésztési ágazatokban folytatódott a korábbi években megfigyelt csökkenő tendencia. Az EU juhállománya 2024 decemberére 57 millió egyedre csökkent, ami 1,7%-os visszaesést jelent 2023-hoz képest. A kecskeállomány szintén zsugorodott, 2024 végén körülbelül 10 millió egyedet számlált, 1,6%-kal kevesebbet, mint egy évvel korábban. Az Eurostat adatai szerint 2014 és 2024 között a juhok létszáma 9,4%-kal, a kecskéké pedig 16,3%-kal csökkent.

A csökkenés hátterében összetett gazdasági, társadalmi és környezeti tényezők állnak, mint például a gyapjúpiaci válság, a csökkenő jövedelmezőség, az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásai, a járványos állatbetegségek, a fogyasztói szokások változása és a generációváltás okozta nehézségek. Az állományok létszámának változásai nem átmeneti ingadozásokat mutatnak, hanem egy állandósulni látszó, mélyebb strukturális átalakulásra utalnak.

Az állománylétszám történelmi mélypontja miatt a juhvágások száma is tovább csökkent 2025 első felében. EU-s szinten 9,2%-os visszaesés volt tapasztalható az előző év azonos időszakához képest. A legnagyobb csökkenést Bulgáriában (-46,5%), Németországban (-37,1%), Portugáliában (-18,7%) és Írországban (-14,1%) regisztrálták. Egyedül Olaszországban nőtt a juhvágások száma, 11,6%-kal. Ezzel szemben a kecskevágások száma uniós szinten 7,0%-kal emelkedett. A tagállamok között azonban jelentős eltérések mutatkoztak: míg Romániában 67,8%-kal, Olaszországban pedig 45,5%-kal nőtt a vágások száma, addig Bulgáriában 63,2%-kal, Spanyolországban 17,2%-kal, Portugáliában 6,8%-kal, Ausztriában pedig 5,6%-kal csökkent.

A juh- és kecskehús-termelés továbbra is néhány tagállamban koncentrálódik. A juhhús előállítás terén Spanyolország (25%, 7,9 millió egyed), Románia (20%, 5,332 millió egyed), Görögország (12%, 3,855 millió egyed), Franciaország (11%, 3,497 millió egyed) és Írország (9%, 2,849 millió egyed) adja az EU teljes termelésének több mint kétharmadát. A kecskehús termelésben Görögország (32%, 1,451 millió egyed), Spanyolország (23%, 1,056 millió egyed), Franciaország és Románia (egyaránt 13%, 0,614 és 0,603 millió egyed) a meghatározó szereplők.

A globális piacon továbbra is Ausztrália, Új-Zéland és az Egyesült Királyság a legjelentősebb juhhús-exportőrök, míg a fő importőrök Kína és Hongkong, az Egyesült Államok, valamint az EU.

Az EU juh- és kecskehús, valamint élő állat kivitele 2025 első félévében 54.616 tonna vágott testtömeget tett ki, 481 millió euró értékben. Ez 6,8%-os mennyiségi és 19,95%-os értékbeli növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest. A kivitel leginkább Algéria (34,6%), Jordánia (16,6%), az Egyesült Királyság (9,9%), Izrael (8,5%) és Marokkó (8,3%) irányába bővült. Az élőállat-export terén a bárányok kivitele 11,3%-kal csökkent (1,382 millió egyedről 1,223 millió egyedre), míg a felnőtt juhok exportja 77,5%-kal nőtt (320 ezer egyedről 568 ezer egyedre).

Az EU juh- és kecskehús, valamint élőállat importja 19,4%-kal emelkedett, 84.899 tonnáról 101.384 tonnára. Értékben ez 658 millió euróról 880 millió euróra történő növekedést jelent. A legnagyobb bővülés Argentína (45,5%), az Egyesült Királyság (19,8%) és Új-Zéland (15,2%) esetében volt tapasztalható, míg Észak-Macedónia esetében 18,3%-os visszaesés mutatkozott. Az EU juh- és kecskehús önellátottsági szintje 2021 óta folyamatosan csökken. Az előrejelzések szerint 2025-ben ez az arány 87%-ra esik vissza, ami 1,4%-os csökkenést jelent a 2024-es értékhez képest.

Összességében az EU juhhús-piaca dinamikusan változik és egyre globalizáltabb környezetben működik. A tagállamok belső termelésének növelése, valamint az export- és importtevékenységek észszerűsítése kulcsfontosságú az élelmezésbiztonság és a gazdasági stabilitás szempontjából. A Copa-Cogeca által koordinált szakmai párbeszédek fontos szerepet játszhatnak abban, hogy az európai juh- és kecsketenyésztés fenntarthatóbbá, versenyképesebbé és ellenállóbbá váljon a 21. század kihívásaival szemben.