Az élőállatok uniós exporttilalma ellen tiltakozó juh- és kecsketartók tüntetése bénította meg a közlekedést Bukarest központjában.
Hamarosan érkeznek a támogatói döntések a kiskérődző állatjóléti támogatás kapcsán.
A módszer alkalmazásához - amelyet az erdőtüzek ellen vetnének be - szakmai felügyeletre lenne szükség.
Országszerte egyre nagyobb kihívást jelent a megfelelő mennyiségű tömegtakarmány biztosítása.
Piaci, időjárási és állategészségügyi nyomással is küzdenek a termelők.
A görögországi Leszbosz szigetén tomboló ragadós száj- és körömfájás-járványban már az első sertéseket is le kellett ölni.
A Juh és Kecske Ágazati Szakmaközi Szervezet az aktuális piaci helyzetre hívta fel a magyar termelők figyelmét.
A kiskérődzők pestisének (PPR) újabb eseteit igazolták Horvátországban és Romániában.
Az úgynevezett amerikai csavarólegyet Mexikóban, mindössze 40 kilométerre az amerikai határtól azonosították.
Egyre nagyobb problémát okoznak az aranysakálok Bosznia-Hercegovinában, már a lakott területek közelében is sokszor feltűnnek.
Bruttó 356 720 és 821 912 forint közötti havi fizetése lehet annak, aki a szlovák mezőgazdaságban dolgozik.
A juh- és kecskehimlő továbbra is jelen van egyes európai országokban, azonban Magyarországra történő behurcolását eddig nem igazolták.
Precíziós technológiával válhat stresszmentesebbé és fenntarthatóbbá a juh- és kecsketartás.
A törpeszúnyogok felbukkanásával a kéknyelv-betegség hazai újbóli előfordulása lehetséges.
A görögországi Leszbosz szigetén már 22 gazdaságban igazolták a ragadós száj- és körömfájás jelenlétét.
Tovább terjed a ragadós száj- és körömfájás Görögországban, az Állategészségügyi Világszervezet (WOAH) újabb 12 gócpontot jelentett.
Ciprus után Görögországban is igazolták a ragadós száj- és körömfájás (RSZKF) betegséget.
Jól telepített villanypásztorokkal és őrkutyákkal hatékonyan megvédhetik az állataikat a gazdák.
A belföldi juhhús-fogyasztás drámai mértékben visszaesett, Magyarországon ma már alig haladja meg az évi 25 dekagrammot fejenként, és Európában is csökkenő tendenciát mutat.
Az ENSZ 2026-ot a legelőknek és a pásztoroknak és az ő kiemelt szerepüknek dedikálja.
Domokos Zsolt az Agrárszektornak beszélt a Cserpes megvásárlásáról, az ebben rejlő lehetőségekről és a tejfeldolgozás kihívásairól.
A 2022-es "történelmi" aszály után azt hittük, ennél rosszabb nem jöhet – aztán jött 2026.
A Jammertal Borbirtok vezető szőlésze szerint idén először látványos aszálytünetek jelentek meg a szőlőn is - a bor azonban így is kiváló lehet.
A kutatók először készítettek globális térképet különleges gombahálózatokról, amelyek védelme a jövőben a természetvédelem egyik fontos feladatává válhat.
A vízgazdálkodás átalakításához a jogszabályi háttér mellett a támogatási rendszert is újra kell gondolni.
