Hogyan lehet kezelni a tömegtakarmány-hiányt a kiskérődző ágazatban?
A tömegtakarmány-hiány kezelését pontos készletfelméréssel és takarmánymérleg készítésével kell kezdeni. Egy 60–70 kilogrammos anyajuh napi szárazanyagigénye az élettani állapottól függően jelentősen változik: a nyugalmi időszakban körülbelül 1,2-1,5 kilogramm, a vemhesség utolsó szakaszában legalább 1,8 kilogramm, míg az ikerbárányokat nevelő, szoptató anyák esetében 2,4 kilogramm fölé is emelkedhet. Ez azt jelenti, hogy 100 anyajuh 90 napos ellátásához már napi 1,8 kilogrammos igénnyel számolva is 16,2 tonna szárazanyagra van szükség, az etetési veszteségek és a biztonsági tartalék nélkül. Fontos, hogy mindig szárazanyagban számoljunk: például 1,8 kilogramm szárazanyag 35 százalékos szárazanyag-tartalmú szenázsból mintegy 5,1 kilogramm természetes állapotú takarmányt jelent.
Hiányhelyzetben az állományt élettani állapot és termelési szint szerint csoportosítani kell. A legjobb minőségű szénát, szenázst vagy szilázst a vemhesség utolsó hat hetében lévő, a szoptató és a növendék állatok számára célszerű fenntartani. A szárazon álló, jó kondíciójú állatok adagjában nagyobb arányban alkalmazható gyengébb minőségű széna, szalma, kukoricaszár vagy más, bevizsgált rostforrás. Az alternatív takarmányok, valamint a répaszelet, a gabona- és egyéb élelmiszeripari melléktermékek bevonása csak beltartalmi vizsgálat és szakszerű adagösszeállítás mellett javasolható, mert a tömegtakarmány mennyiségi pótlása önmagában még nem biztosít megfelelő energia-, fehérje- és rostellátást.
A hiányzó energia részben abrakkal pótolható, de azt fokozatosan kell bevezetni. Ha az abrak mennyisége egy etetésben meghaladná az 500 grammot állatonként, célszerű legalább két részletben kiosztani, hogy csökkentsük a bendőacidózis és más emésztési zavarok kockázatát. A vízellátásról sem szabad megfeledkezni: egy anyajuh a vemhesség végén naponta körülbelül 4-5 liter, a korai laktációban akár 8-10 liter vizet is elfogyaszthat.
Tartós takarmányhiány esetén végül az állománylétszám, a selejtezés és a korábbi választás lehetőségét is mérlegelni kell, mert gazdaságilag és állatjólléti szempontból sem tartható fenn hosszabb ideig olyan állomány, amelynek az alapvető táplálóanyag-igénye nem biztosítható.
A publikációban szereplő állítások és vélemények kizárólag a szerző(k) saját álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg a szerkesztőség, illetve az Agrárszektort is kiadó NET Média Zrt. hivatalos álláspontjával.
