A két járványgóc közül a legutóbbit június 17-én észlelték Agía Paraszkeví közelében, egy olyan vegyes állományban, amelyben juhokat, kecskéket és sertéseket is tartottak. Miután a vírust 64 juhnál és kecskénél kimutatták, az összes állatot le kellett ölni, köztük 16 sertést is, bár utóbbiak szervezetében nem találták meg a kórokozót. Hasonló eset történt május 6-án egy néhány kilométerrel északabbra, Nápi település közelében fekvő gazdaságban is. Ezt a járványgócot már májusban jelentették, ám akkor még kizárólag vegyes szarvasmarha-, juh- és kecsketartó telepként tartották nyilván. Ott több mint 6000 állatot kellett leölni, miután 116 juh és kecske, valamint egy szarvasmarha tesztje is pozitív lett. Mint azóta kiderült, a gazdaságban 15 sertést is tartottak, amelyek szintén nem fertőződtek meg.

Leszboszon nem a sertéstartás a meghatározó, a helyi állattenyésztés túlnyomórészt a kecske- és juhtartásra épül. A WOAH legfrissebb, 2026. június végi jelentése szerint a vírus márciusi megjelenése óta már több mint 35 ezer juhot, több mint 19 ezer vegyes állományban tartott kiskérődzőt, valamint 516 szarvasmarhát kellett leölni a járvány miatt.

A sertésállományt érintő veszteség Leszboszon eddig elenyésző a ciprusi helyzethez képest. Cipruson ugyanis áprilisban három szakosodott sertéstelepen is megjelent a vírus, ami közel 25 ezer állat leölésével járt. Bár a járványt hivatalosan februárban észlelték, feltételezhető, hogy a kórokozó már korábban is terjedt a sziget törökök lakta, de facto önálló északi részén. Leszboszra és Ciprusra is minden bizonnyal Törökországból került át a fertőzés, mivel a török szárazföldön a ragadós száj- és körömfájás vírusának több szerotípusa is jelen van.