550 hektárnyi termőföld, juhászat, pálinkafőzde, szárítóüzem és agrárkereskedelem, sokan már ennyivel megelégednének, de Szaniszló János szerint mindez csak úgy működik, ha az egész család a cég mögött áll. A három gyermekével közösen vezetett vállalkozás fő profilja a szántóföldi növénytermesztés, de nem hanyagolják el az állattenyésztést sem, ugyanis 400 egyedből álló juhállománnyal gazdálkodnak Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, Szendrőn. Emellett saját szárítóüzemmel, raktárkapacitással és több mint 100 agrárkereskedelmi kapcsolatokkal rendelkeznek.

Nem lehet tervezni - súlyos gondra mutatott rá a magyar növénytermesztő

Bata Mátéval, a Kornfarm Kft. ügyvezetőjével beszélgettünk, aki közel 800-850 hektáron folytat növénytermesztést.

Az előző év nehézségei egy közepes szezont eredményeztek

A 2024-es évben búzából 6 tonnás, a kukoricából közel 10 tonnás eredményeket értek el, a napraforgó pedig 3,5 tonnás átlagot hozott. A szakember elmondta, hogy a közepes terméseredmények mögött döntően a talajminőség áll, a környék domborzata és a jellemzően 15–18 aranykoronás földek korlátot szabnak a potenciálnak.

Az igazi nehézséget az alacsony felvásárlási árak és az értékesítés bizonytalansága jelentette. Szerény pozitívummal zártunk, de a tavalyi árak egyik kultúrában sem nevezhetők kedvezőnek

– fogalmazott az Agrárszektornak Szaniszló János.

Itt működik a generációváltás: így csinálja a több száz hektáros borsodi gazda

Az Agrárszektor új cikksorozatában olyan magyar gazdálkodókat mutatunk be, akik saját történetükön keresztül adnak képet a hazai mezőgazdaság helyzetéről.

A pálinkafőző üzem már ötödik éve működik a cégnél. Természetesen a gyümölcstermés alakulása szabja meg az év sikerét: tavaly elmaradt a katasztrófa, így az üzem is hozni tudta a megszokott szintet.

Két korszerű berendezéssel dolgozunk, bérfőzést végzünk júliustól gyakorlatilag áprilisig és az előző szezonban szerencsére elegendő volt a gyümölcs, így tudtunk haladni.

A vírus jelentősen keresztbe tett az állattartásnak

A szakember kiemelte, hogy a juhoknál pozitív fordulatot hozott a tavaly karácsonyi bárányárrobbanás, de az öröm nem tartott sokáig. Hiszen soha nem látott mértékű árakat sikerült elérni a tavalyi év végére, majd most jött a száj- és körömfájás, és zuhanni kezdett minden – fogalmazott.

Szaniszló János elmondta, a termelési költségek továbbra is magasak, bár volt némi enyhülés például a műtrágyánál, de még mindig a néhány évvel ezelőtti szinten vannak az inputanyag-árak. Eközben a kukoricát átlagosan 80 ezer forintos tonnánkénti áron tudták értékesíteni, ami „elég karcsú” a költségekhez képest.

Döntöttek: ez mostantól minden magyarországi állattartó telepen kötelező

Március óta terjed a ragadós száj- és körömfájás a Győr-Moson-Sopron vármegyei szarvasmarha állományok között.

A szakmában gyakori, hogy a generációváltás problémás, de nem ennél a gazdaságnál. Szaniszló János három gyermeke közül az egyik főállásban vezeti a céget, agrármérnökként, míg a másik fiú a pálinkafőzde irányításáért felel, gazdasági mérnökként. A legkisebb gyermek, bár eredetileg óvónő, jelenleg agrárszakon tanul.

A munkát már a fiam viszi, én csak tanácsot adok. Ez így rendben is van

 – zárja derűsen a beszélgetést Szaniszló János, aki nem mellesleg Szendrő polgármestere is.