Hazánk mellett a szomszédos országok közül már csak Szlovénia és Szlovákia mentes a betegségtől. Ausztriában tavaly szeptember óta több mint 430 állományban mutatták ki a 3-as és 4-es kéknyelv vírustörzset, aminek következtében az alpesi ország elvesztette négy éve fennálló mentességét.

Nagy változás: ennél a betegségnél már nem kell leölni a fertőzött állatokat

Mostantól egyszerűbb szabályozás vonatkozik a kéknyelv-betegség esetleges hazai megjelenésére.

Hazánkban először 2008-ban, aztán 2014-ben jelent meg a vírus. Jelentős eredmény volt, hogy 2021 óta ismét mentes státuszunk van, mivel így könnyebben exportálhatunk élőmarhákat és juhokat – tájékoztatta az Agrárszektort Wagenhoffer Zsombor, a Magyar Állattartók Szövetségének ügyvezető igazgatója.

Mit kell tudni a betegségről?

A kéknyelv-betegség sajátossága, hogy nem közvetlen érintkezéssel, hanem egy apró rovar, a törpeszúnyog terjeszti. Ez a pici vérszívó az, amelyik egyik állatról a másikra szállítja a vírust.

Ez a betegség nem úgy működik, mint a ragadós száj- és körömfájás, hiszen állatról állatra közvetlenül nem terjed, ehhez szükség van vektorra, vagyis adott törpeszúnyog fajra. Ahol ezek a vérszívók megjelennek, csak ott van potenciális kockázata a vírus terjedésének. A vektorok nyáron és ősszel a legaktívabbak, ezért is szokott erre az időszakra esni a fertőzések megjelenése

– mondta el Wagenhoffer Zsombor.

A betegségre a szarvasmarhák a legérzékenyebbek, azonban esetükben kisebb lázon és ezt kísérő átmeneti termelés csökkenésen kívül súlyos tünetek nem szoktak megjelenni, ám a betegség terjesztésében emiatt nagyobb szerepük van, hiszen a fertőzés észrevétlen maradhat. A kiskérődzőknél ugyanakkor - az állomány immun állapotától függően – akár 5 százalékos vagy ennél nagyobb arányú elhullás is előfordulhat. A klinikai tünetek közül a legjellemzőbb a láz, az ödémák, a duzzadt, kékes színezetű nyelv és a vetélés.

Szinte észrevétlenül érkezhet a súlyos vírus hozzánk: Ausztriában már ott van

15 uniós országból csak akkor lehet behozni fogékony állatfajokat, ha vérmintájuk negatív a vírusra.

A szakember hozzátette, hogy a kéknyelv-vírus régóta jelen van a világban, összesen 36 törzse ismert. Először 1934-ben mutatták ki Dél-Afrikában juhokban. Afrikában nem okoz jelentősebb kárt a vírus, mivel az ott honos szarvasmarhák és juhok sokkal ellenállóbbak a betegséggel szemben, mint az intenzívebb termelésre képes európai fajták. Európában először a 8-as, aztán a 4-es és legújabban a 3-as vírustörzs terjedt el. Létezik ezek ellen vakcina, de ezek specifikusak, vagyis csak adott törzsre alkalmazhatók. A 3-as törzs elleni vakcinát az EU idén márciusban ismerte el, vagyis kapott úgynevezett centrális engedélyt – tájékoztatott a szakember.

Mekkora a veszély Magyarországon?

A hazai helyzet egyelőre nem kritikus, de nem is megnyugtató. Az Állategészségügyi Szolgálat fokozott figyelemmel követi a fertőzés terjedését a szomszédos országokban - amelyek közül az osztrák helyzet a legaggasztóbb - és minden szükséges lépést megtesz a megelőzés érdekében. A kéknyelv bejelenési kötelezettség alá eső betegség, vagyis a gyanút azonnal jelenteni kell az állatorvosnak - hívta fel a figyelmet a MÁSZ ügyvezető igazgatója.

Ilyen nincs: Ausztriában már a kéknyelv pusztít

A szomszédos ország nyugati részén már több mint 200 gazdaságban bukkant fel a kérődzőkre veszélyes kór.

Wagenhoffer Zsombor lapunknak azt is elmondta, hogy a betegség a legnagyobb kárt azzal tudja okozni, hogy megjelenése esetén nehezebbé és drágábbá válik az élőállatok forgalmazása (vérvétel, karantén, vakcinázás). Annak érdekében, hogy a kéknyelv esetleges megjelenése a lehető legkisebb fennakadást okozza a hazai szarvasmarhák és kiskérődzők kereskedelmében, az AM a MÁSZ és az érintett szakmai szervezetek bevonásával módosította a 2009 óta hatályban lévő kéknyelv elleni védekezés szabályait (13/2025 AM rendelet).

Fontos változás, hogy a betegségen átesett állatok a megfigyelési idő letelte után újra forgalomba hozhatók, szemben a korábbi, kötelező leölést előíró szabályozással. A hazai szarvasmarha és kiskérődző ágazatok szempontjából a fertőzés terjedése a szomszédos Ausztriában különösen veszélyes számunkra, hiszen a melegedő időjárás kedvez a vektorok és velük együtt a betegség terjedésének – osztotta meg aggodalmát lapunkkal a MÁSZ ügyvezető igazgatója.