EARLY BIRD ár a Portfolio Agrárium 2026 konferencián!
A márciusi Agrárium 2026 Konferencia tradicionálisan hiánypótló esemény, és hasznos lehet a hazai agrárium minden méretű agrártermelői vállalkozása, a termelőket kiszolgáló inputszektor, az élelmiszeripari és élelmiszerkereskedelmi társaságok, illetve a szakmai, érdekképviseleti és államigazgatási szervezetek számára.
Csoportos kedvezmények már 2 főtől: 2 fő jelnetkezése esetén, 10%, 3 fő estén 15%, 4 vagy több fő jelentkezése esetén 20% kedvezmény! A kistermelők és fiatal gazdák pedig most 30.000 Ft + áfa összegért vehetnek részt a tavasz meghatározó agrárgazdasági eseményén!
A kéknyelv betegség szúnyogok által terjesztett bejelentési kötelezettség alá eső vírusos fertőzés, amely elsősorban a szarvasmarhákat, juhokat, kecskéket és a vadon élő kérődzőket támadja meg. Emberre nem veszélyes, azonban az állatokra és a gazdaságokra nézve jelentős károkat okozhat. Korábban az állategészségügyi hatóságoknak szigorú intézkedéseket kellett foganatosítaniuk minden gyanús esetnél, például kötelező volt a fertőzött állatok leölése vagy védőzónák kijelölése.
A módosított rendelet alapján a jövőben nem lesz többé kötelező a pozitív tesztet produkáló állatok leölése, és eltörlik a védő- és megfigyelési körzetek elrendelését, valamint a járványvédelmi központok felállítását is. Emellett a megfigyelési idő 30 napról 60 napra nő, így az állatok hosszabb megfigyelési idő után, de jó eséllyel ismét forgalomképessé válhatnak.
Az uniós szabályozás alapján a kéknyelv betegség ma már nem azonnali felszámolási kötelezettség alá tartozik, hanem C-kategóriás betegségként a tagállamok maguk dönthetnek a védekezési módszerekről. Magyarország úgy alakította át szabályozását, hogy továbbra is teljesítse az Európai Unió és az Állategészségügyi Világszervezet (WOAH) elvárásait, miközben elkerülhetők legyenek a felesleges, költséges beavatkozások.
Az új szabályozás alapján az érintett vármegyei hivatalok és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) feladata lesz a helyzet folyamatos figyelése, jelentések készítése, illetve egy esetleges kitörés esetén az adatok továbbítása uniós információs rendszerek felé. A Nébih emellett a kéknyelv betegségre vonatkozóan az EU 2020/689 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben foglaltak alapján megfigyelési programot dolgoz ki, és gondoskodik annak végrehajtásáról.
A rendelet ezen kívül hatályon kívül helyez több korábbi, ma már túlzottan szigorúnak számító előírást: köztük a járványügyi zárlat 20 kilométeres körzetének szabályát vagy a fertőzött állati tetemek kötelező megsemmisítésére vonatkozó előírásokat. Az új szabályozás a kihirdetését követő nyolcadik napon fog hatályba lépni.
