A vírus az EU tagállamaiban történő terjedésével összefüggésben szükségessé vált a vonatkozó nemzeti szabályozás felülvizsgálata, módosítása. A kéknyelv-betegség elleni védekezés szabályairól szóló 31/2009. (III. 27.) FVM-rendelet egyszerűsítésének célja, hogy a betegség magyarországi megjelenése esetén megszűnjenek azok a korábban meghatározott szigorúbb, hatósági intézkedések, melyek az elmúlt időszakban megváltozott uniós szabályozás alapján szükségtelenné váltak - írja a MÁSZ.

Már több száz állomány fertőzött: a kéknyelv-betegség újra elszabadult

Ismét megjelent és intenzíven terjed Európa több országában is a kérődzőket támadó vírus.

Fontosabb változások:

• csökken az állategészségügyi hatóság adminisztrációs terhe;
• nem kell a virológiai vizsgálat (PCR) során pozitívnak bizonyuló állatokat leölni;
• nem lesznek védő- és megfigyelési körzetek;
• nem kell készenléti tervet összeállítani;
• a megfigyelési idő 30 napról 60 napra módosul;
• lehetővé válik a betegség elleni vakcinázás, ami jelenleg az országos főállatorvos utasítására a Nébih engedélye alapján lehetséges.

A kéknyelv-betegség vírusát különösen nehéz ellenőrizni, ugyanis a WOAH több mint 27 szerotípust azonosított, amelyek mind egyike eltérően fejlődik a gazdaszervezetben. Ennek eredményeként az egyik szerotípus elleni vakcina vagy immunitás nem nyújt védelmet egy másik szerotípus ellen. Emiatt a 8-as szerotípushoz köthető járványos események (Európában 2007-2010 között) eltérő epidemiológiai dinamikával rendelkeznek, mint a 3-as szerotípusé, amelyet 2023 szeptembere és 2024 októbere között számos európai országban észleltek. Ennek a szerotípusnak a kialakulását és terjedését összefüggésbe hozzák az éghajlatváltozással.