A betegség elsősorban kérődzőket - juhokat, kecskéket, szarvasmarhákat - fertőz meg. Hollandiában közel 9000, Németországban 10 ezer, Belgiumban 3600 feletti esetszámot regisztráltak, de jelen van Franciaországban, Dániában, Svájcban, Csehországban, Svédországban, Norvégiában és Portugáliában is. Magyarországon jelenleg nincs jelen a betegség, az ország 2021 tavasza óta hivatalosan is mentes a kórokozótól. Korábban, 2015-ben már volt járványszerű terjedés, de azt sikerült megfékezni. Tavaly importált állatokban találtak vírus nukleinsavat, de ez nem érintette az ország mentességi státuszát. A vírus jelenléte esetén szigorú feltételekkel lehet csak élő állatokat exportálni: vakcinálni kell őket, vérvizsgálattal kell igazolni vírusmentességüket, és szúnyog ellen is kezelni szükséges az egyedeket. A mentesség miatt jelenleg a hazai tenyésztőknek nem kell igazolniuk, hogy az exportra szánt állataik nem fertőzöttek.

Már itt van a határnál az újabb járvány: készültség van Magyarországon

Ausztriában több mint 240 gazdaságban azonosították a szarvasmarhák kéknyelv-betegségét.

Az import viszont már most is korlátozás alá esik: 15 uniós országból csak akkor lehet behozni fogékony állatfajokat, ha vérmintájuk negatív a vírusra. Megfelelő garanciák hiányában a hatóság akár vissza is fordíthatja a szállítmányt, vagy állami kártérítés nélkül leöletheti az állatokat. Bár a kéknyelv betegség nem jelent közegészségügyi kockázatot - emberre nem terjed át, a fertőzött állatokból készült élelmiszerek sem veszélyesek - megjelenése súlyos csapás lenne a már most is nehéz helyzetben lévő állattenyésztési ágazatnak. A tej-, marha-, juh- és sertéságazat kereskedelmi pozícióit már most is rontja a száj- és körömfájás, a baromfitenyésztőkét pedig a madárinfluenza. Különösen a juhtenyésztők aggódhatnak, mivel őket súlyosabban érintheti a fertőzés, ráadásul a húsvéti időszakban különösen fontos az olaszországi bárányexport. A marhaágazatnak sem kedvezne a vírus megjelenése, mivel a beteg állatok tejhozama csökkenhet, a húsállatok pedig kevésbé gyarapodnak.

A kormányzat már készül a vírus esetleges megjelenésére: az agrártárca rendeletmódosítási tervezetet tett közzé, amely egyszerűsítené a védekezéssel kapcsolatos szabályokat. A tervezet szerint nem kellene kötelezően leölni a fertőzött állatokat, nem lenne kötelező védő- és megfigyelési körzetet kijelölni, valamint lehetővé válna a vakcinázás is. A betegség tünetei súlyosak lehetnek: a fertőzött állatok lázasak, bágyadtak, testrészeiken vizenyő, vérzés, nyálkahártya-kifekélyesedés alakulhat ki. A nyelv a vérkeringési zavar miatt megduzzad és elkékül, az állatok nyáladzanak. Súlyos esetekben a juhok lábvégei annyira elsebesedhetnek, hogy csak térden csúszva tudnak járni, a szarvasmarhák pedig egyik lábukról a másikra állva próbálják enyhíteni a fájdalmat - innen ered a betegség beceneve: a "táncoló betegség".

Javul a helyzet itthon, de sok gazda még most se köt biztosítást

Bár egyre több termelő él ezekkel a lehetőségekkel, sokan még mindig nem kötnek mezőgazdasági biztosítást.

A vírust a törpeszúnyogok Culicoides nemzetségébe tartozó apró fajok terjesztik. Ezek az 1-3 milliméteres rovarok a nedves trágyában is szaporodnak, és olyan aprók, hogy a szúnyogháló résein is átférnek. Az angolszász területeken "no-see-um" (láthatatlan szúrás) néven is emlegetik őket. A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont szakértője szerint Magyarországon mintegy 22 olyan törpeszúnyogfaj él, amely képes terjeszteni a kéknyelv betegséget. A terjedés megakadályozása elsősorban a vírushordozó törpeszúnyogok elleni védekezéssel lehetséges: rovarölő szerek alkalmazásával, vagy ha csak akkor legeltetik az állatokat, amikor nem aktívak a szúnyogok. A nyugat-európai országokban már nagyüzemben zajlik a vakcinázás, Franciaországban például ingyenes, de nem kötelező oltási program indult.