Európában ismét terjed a kérődző állatokat érintő kéknyelv-betegség, amely különösen nyugati szomszédunknál okoz problémát. A törpeszúnyogok által terjesztett vírusos megbetegedés már több mint 240 osztrák gazdaságban jelent meg, ami komoly fenyegetést jelent a magyar állattartók számára is. A Dél-Afrikából származó betegség a szarvasmarhákat, juhokat és kecskéket fertőzi meg, emberre azonban nem veszélyes és élelmiszer-biztonsági kockázatot sem jelent. A kór tavaly már felbukkant Németországban, Belgiumban és Hollandiában is.

Márton Lázár, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal állategészségügyi és állatvédelmi igazgatója korábban az InfoRádióban ismertette a betegség jellemzőit:

A betegség az elnevezését onnan kapta, hogy a vírus által okozott vérérfal károsító hatás miatt vérkeringési zavarok alakulnak ki a szervezetben, és így a nyelv is beduzzad, kékké színeződik, melyet az állatok gyakrabban kiöltenek. Lehetnek súlyosak a tünetei, de nem feltétlenül okozza az állatok elhullását. Juhoknál általában súlyosabbak a tünetek, mint szarvasmarháknál, és az is előfordulhat, hogy az állatok tünetmentesen vészelik át a betegséget. A legtöbb állat a betegséget átvészeli és pozitívvá, védetté válik.

Magyarországon utoljára 2015-ben regisztráltak kéknyelv-betegséget, és hosszú folyamat eredményeként 2021 februárjában sikerült elnyerni a mentességi státuszt. Az Állategészségügyi Világszervezet (WOAH) által előírt feltételeket már 2017-ben teljesítettük, de az Európai Unió további szigorú vizsgálatokat követelt meg. A betegség ausztriai megjelenésére reagálva Nagy István agrárminiszter rendelettervezetet készített elő, amely a kormány hivatalos honlapján is megjelent. A tervezet szerint - ellentétben a ragadós száj- és körömfájással - a kéknyelv-betegségben szenvedő állatokat nem kell majd leölni, és védő- és megfigyelési körzetet sem szükséges elrendelni. Ugyanakkor a megfigyelési időt 30 napról 60 napra emelik, és lehetővé teszik a betegség elleni vakcinázást is.