148 nevező 1366 mintájával kezdődött meg a Brillante-2026 Nemzetközi Pálinka- és Párlatverseny.
A fiatalok már egy olyan világban nőnek fel, ahol az alkoholfogyasztás visszaszorulóban van, és az egészségtudatos életmód egyre meghatározóbb.
A pálinka előállításában egyszerre van jelen a tudatos fajtaválasztás és a hagyományokra épülő, ugyanakkor folyamatosan megújuló technológia.
A katasztrofális gyümölcsszezon sokat árt a pálinkának is, ráadásul a fogyasztás is egyre csökken.
A pálinkafőzés Magyarországon sokak számára nemcsak hagyomány, hanem szenvedély is, ugyanakkor üzletként fenntartani ma már hatalmas kihívás.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal közlése szerint évente csak 86 liter párlatot szabad főzni jövedékiadó-mentesen.
Több mint 460 liter illegális pálinkát és több száz doboz cigarettát találtak egy háznál.
A juhoknál pozitív fordulatot hozott a tavaly karácsonyi bárányárrobbanás, de az öröm nem tartott sokáig.
A 2010-es évek elején tapasztalt fellendülés után erősen visszaesett a pálinka forgalma Magyarországon.
Rekordmennyiségű, több mint 2400 minta versenyzett a XV. jubileumi Quintessence Pálinka- és Párlatversenyen.
Idén remekelt a borsodi Sáppusztai Pálinkafőzde a Nemzeti Pálinkakiválóság Programon.
Latorcai Csaba szerint a pálinkafőzés a nemzeti kultúra szerves része.
Terítéken a világ tömény italai a pálinkától a konyakon át a grappáig és a keserűkig.
Nem megszokott gyümölcsökből fognak pálinkát készíteni a pálinkafőzdék a klímaváltozás miatt.
Szeptembertől ismét pálinkamester-képzést indít a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem.
Zala vármegyében található az ország legnagyobb fügeültetvénye, ahol 5 hektáron foglalkoznak az egyre megszokottabbá váló gyümölccsel.
Meg kell őrizni, és tovább kell fejleszteni Magyarországon a pálinka kultúráját.
Átadták a Brillante-2024 Nemzetközi Párlatverseny díjait a Gyulai Pálinkafesztiválon.
A pálinka a magyarság egyik fontos védjegye, nemzeti identitásunk és kultúránk része.
A pálinkakészítés nem csupán kulturális, hanem jelentős gazdasági tevékenység is, különösen Magyarországon.
A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
A kiskerti növénytermesztés egyik legkritikusabb szakasza a vetés és az azt követő gondozás.
A gyümölcs teljes sárgulását utóéréssel, gyakran etilén gáz alkalmazásával érik el.
A megunt hobbiállatokat sokan szélnek eresztik, de bele se gondolnak, mit okoznak ezzel.
Átadták a 20. Borászok Borásza gálán a szakma legfontosabb elismeréseit.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.
