Meghosszabbítottuk: szeptember 22-ig jelentkezhet rangos agrárdíjainkra!
A Portfolio Csoport idén 14. alkalommal rendezi meg az Agrárszektor Konferenciát, amelynek keretében immár 12. alkalommal adjuk át rangos agrárdíjainkat.
Tizenegy kategóriában várjuk a pályázatokat és jelöléseket, köztük az idén először meghirdetett Portfolio agrároktatásért díjra is. A díjakkal a hazai agrárium kiemelkedő szakmai teljesítményeit, innovációit és életműveit ismerjük el, a nyertesekről rangos szakmai zsűri dönt. Jelentkezési határidő: 2026. szeptember 22.
A World Farmers' Organisation (WFO) előrejelzése szerint 2027-ben akár 15%-kal csökkenhet a globálisan megtermelt élelmiszer-mennyiség, amennyiben a Közel-Keleten zajló konfliktus miatt akadozó műtrágya-kereskedelem nem rendeződik. A szervezet elnöke, Arnold Puech d'Alissac rámutatott, hogy a válság hatása térségenként jelentősen eltér: a déli félteke gazdálkodói jóval nehezebb helyzetben vannak, mivel számukra az augusztus és október közötti időszak a műtrágya-felhasználás kulcsidőszaka, míg az északi féltekén a termelőknek több idejük marad a beszerzésre.
A nitrogénalapú műtrágyák a világ élelmiszer-termelésének mintegy feléért felelősek, és a legtöbb ország importra szorul. A Hormuzi-szoros hosszabb távú blokádja - amelyen a globális műtrágya-kereskedelem akár 30%-a is áthalad - közvetlenül érinti a mezőgazdasági termelést. A WFO számításai szerint, ha egy éven át 30%-kal csökken a műtrágya rendelkezésre állása, a gabonatermelés 12,5-15%-kal eshet vissza, ami jelentős ármozgások kockázatát hordozza.
A szervezet ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a jelenlegi globális gabonatartalékok elegendőek, így rövid távon nem fenyeget élelmiszer-biztonsági válság. A probléma inkább a következő szezonokra vet árnyékot: a gazdák most döntenek a vetésszerkezetről, miközben a műtrágya és a gázolaj drágulása könnyen elviheti a nyereséget, sőt veszteségessé teheti a termelést.
A műtrágyahiányra adható alternatívák köre szűk. A hüvelyesek - például a borsó vagy a szója - nagyobb arányú termesztése csökkentheti a nitrogénműtrágya-igényt, ezért Argentínában és Brazíliában várhatóan nő a szója vetésterülete, mivel termesztése olcsóbb és kevésbé kockázatos, mint a kukorica, a búza, az árpa vagy a rizs esetében. A legelőterületek bővítése is lehetséges irány, ám ez hosszabb távú beruházást igényel.
A kormányzati válaszok országonként eltérnek. Japán jelentős üzemanyag-támogatásokkal és stratégiai készletek felszabadításával segíti a mezőgazdaságot, míg az Egyesült Királyság a műtrágyaárak monitorozásával próbálja megelőzni a spekulációt. Franciaországban ezzel szemben a gazdák szerint a támogatás gyenge, és legfeljebb kedvezményes hiteleket kapnak a műtrágya és az üzemanyag beszerzéséhez. Az Európai Unióban jelenleg a műtrágyaimportot érintő karbonvám felfüggesztésére várnak.
A nettó élelmiszer-importőr országokban a WFO azt javasolja, hogy a termelők kössenek fix áras értékesítési szerződéseket az állammal, ami egyszerre védené a gazdák jövedelmét és a fogyasztók ellátását. A szervezet sürgeti a kormányokat, hogy összehangolt intézkedésekkel biztosítsák a megfizethető műtrágya- és energiaellátást, növeljék a piaci átláthatóságot, és célzott pénzügyi támogatást nyújtsanak a növekvő költségekkel és bizonytalansággal küzdő gazdálkodóknak.











