Az egész világon kapkodtak ezért a magyar húsért: most már alig veszik
Innovatív kutatások zajlanak a magyar házigalamb-tenyésztésben.
Innovatív kutatások zajlanak a magyar házigalamb-tenyésztésben.
Új képzés a digitális mezőgazdaságért.
Lezárult az 1,6 milliárd forintos kutatási-fejlesztési projekt.
Lezárult a Pannon régió növényeinek genetikai hasznosítását célzó program.
A Pannon régió növényeinek genetikai hasznosítását vizsgálták.
Valós adatokkal csak részben támasztható alá egy 150 éves evolúciós elmélet.
A vándorlás csökkenő haszna súlyos következményekkel járhat az ökoszisztémára.
Négy nap alatt több mint 32 ezer látogató volt kíváncsi a jubiláló agrárshow-ra.
Új vetőmagkezelési módszert szabadalmaztattak a Debreceni Egyetem kutatói.
Ez lesz a második oktatási platform, amelynek a KITE Zrt. biztosít helyet.
Jobban kell ellenőrizni az idegen méhek behozatalát és elterjedését.
A fiataloknak nemcsak agrárinformatikára van szükségük, hanem agronómiára is.
Takarmánynövény-termesztési program ért véget 2020 novemberében.
A magyarok mostanáig szinte teljesen megfeledkeztek a őshonos csapósügérről.
A tapasztalatcsere nagyban javíthatja magyar a gazdák versenyképességét.
Kamerákkal igazolható a hőstressz mértéke.
Felhígult az állattenyésztő szakma.
Felzárkózunk vagy lemaradunk?
A terményszárítás területére is betört a KITE.
A kíérletek szerint nálunk is gazdaságosan termeszthető.

A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
A kiskerti növénytermesztés egyik legkritikusabb szakasza a vetés és az azt követő gondozás.
A gyümölcs teljes sárgulását utóéréssel, gyakran etilén gáz alkalmazásával érik el.
A megunt hobbiállatokat sokan szélnek eresztik, de bele se gondolnak, mit okoznak ezzel.
Átadták a 20. Borászok Borásza gálán a szakma legfontosabb elismeréseit.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.