A kutatási együttműködés résztvevője a Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Zrt. mellett a Debreceni Egyetem, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, a Gabonakutató Nonprofit Kft. és a Soproni Egyetem - idézte fel az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében a konzorcium. A program a Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Hivataltól több mint 1,6 milliárd forintos vissza nem térítendő támogatást kapott - írták.

A beszámoló szerint az agrárökonómiai, zöldfelület-gazdálkodási kutatás érintette a hatóanyagáért termesztett növények vizsgálatát, a növényvédelemben az új informatikai módszerek kidolgozását, illetve a szennyezett talajok kezelésének mikéntjét fitoremediációs és környezetkémiai vizsgálatok segítségével. A programban négy év alatt mintegy 160 kutató, szakértő és segítő személyzet, 22 kutatási téma mentén fejtette ki tevékenységét. A kutatásba bevont növények, az új technológiák és módszerek mindegyike a Pannon régió növényei genetikai állományának megőrzését és fenntartását hivatottak szolgálni - olvasható a közleményben.

A programnak köszönhetően Törökszentmiklóson modern eszközökkel felszerelt laborépület, klímaház és törzsültetvény jött létre, továbbá kutatási célú öntözőhálózatot alakítottak ki Szarvason, Püspökladányban pedig a fás szárú kísérletekhez kapcsolódó infrastruktúra újult meg. A kutatás-fejlesztéshez kapcsolódó eszközöket szereztek be Törökszentmiklóson, a Debreceni Egyetemen, a Gabonakutató Kft.-nél, a Soproni Egyetemhez kapcsolódóan és Szarvason - részletezte az írásos összegzés. A közlemény a projekt másik fontos céljának nevezte a magyar növények genetikai forrásainak piacosítását, elsősorban olyan területeken, amelyeknek a klímája hasonló a Pannon régió klímájához, ilyen célterület például a FÁK országok közép-ázsiai része, amely mintegy 3,5 millió négyzetkilométert jelent.