Van bőven ebből a húsból, de alig esszük: miért nem kell itthon senkinek?
A belföldi juhhús-fogyasztás drámai mértékben visszaesett, Magyarországon ma már alig haladja meg az évi 25 dekagrammot fejenként, és Európában is csökkenő tendenciát mutat.
A belföldi juhhús-fogyasztás drámai mértékben visszaesett, Magyarországon ma már alig haladja meg az évi 25 dekagrammot fejenként, és Európában is csökkenő tendenciát mutat.
Kiemelkedően sikeres vadászatot tudhat maga mögött egy vadász, aki az év első napjaiban Belső-Somogy erdőségeiben vadászott.
A kínai hatóságok szerint külföldi hírszerző ügynökségek próbálják meg megszerezni az ország gabonaféléinek genetikai adatait.
Létezik természetes hibridizáció az aranysakál és a kutya között, magyar kutatók is igazolták.
Lábtörést vagy májrepedést is okozhat ez a döntés, de vajon ki hogyan reagál a sorsdöntő pillanatban?
A génmódosítás és a génszerkesztés fontos lehet az élelmezési válság és a klímaváltozás elleni küzdelemben, de sokan félnek tőle.
Az őshonos sertésfajtája majdnem eltűnt, mivel a kínai gazdaságok főként importált fajtákat használtak.
A Bábolna TETRA Kft. napjainkra már több mint 60 országot lát el tojóhibridekkel.
Chilében is megalakult az úgynevezett vetőmagőrök mozgalma, akik a hagyományos növényfajták megmentését tűzték ki célul maguk elé.
Az őshonos állatfajták megőrzésére nemrég pályázati forrás is volt, a védett anyajuhok száma már több mint 13 ezer.
A tenyésztési eljárásokról és a tradicionális küllem újraértékeléséről tartottak előadásokat a Holstein-frízek esetén.
Egy friss kutatás szerint Kenyában még mindig kevés figyelmet fordítanak az őshonos kecskefajták megőrzésére.
Hamarosan lejár az őshonos állatfajták támogatáshoz kapcsolódó kérelem benyújtására nyitva álló határidő.
Megjelent az új, állati genetikai erőforrások megőrzésének támogatására irányuló pályázati felhívás.
Már több mint 13 éve létezik a gyümölcs tájfajták megőrzéséről szóló gyümölcsész megállapodás.
Egyedülálló eljárást alkalmaztak a Debreceni Egyetem kutatói a házi galambok kutatásában.
A felelősségteljes állattenyésztés fontosságára hívja fel a figyelmet a Copa-Cogeca új ismeretterjesztő anyaga.
Most kiderül, hogyan változtak az állatpopulációk genetikai jellemzői a klímaváltozás hatására.
Genetikai vizsgálatok indulnak a hatékonyabb pontytermelésért.
Jobb minőségű gabonát ígér egy nemzetközi kutatás.

Egyes kényelmi funkciók mára már elengedhetetlen, kötelező elemmé váltak a traktorvásárlások során.
A rovarfehérje és a lárvák után maradó frassz is fontos kiegészítő lehet, ha tarol az aszály itthon.
Lassan változik a magyar étrend, az árérzékenység még mindig jellemző a fogyasztók többségére.
Lehetőség van arra, hogy a termelők a silózást elvégezzék anélkül, hogy elesnének a kárenyhítéstől.
A kiváló minőség nem a betakarítás pillanatában dől el, hanem már a virágrügyek kialakulásától kezdve folyamatosan formálódik.