Tíz alma alaptípust vizsgáltak meg kanadai kutatók annak érdekében, hogy kiderítsék, miként változtatta meg az alma tulajdonságait a termesztése. Sean Myles, a kanadai Dalhousie Egyetem mezőgazdasági docense és csapata egy gyümölcsösben dolgozott, amely több mint ezer almafajtát tartalmaz, köztük ősi örökzöld fajtákat és a kazahsztáni erdőkből származó vadalmákat - írta meg a Sky News értesülései alapján az Infostart. A kutatók megállapították, hogy az átlagos ma termesztett alma 3,6-szor nehezebb, körülbelül feleannyira savanyú és jóval kevésbé keserű, mint a vadon élő fajok, amelyekből származik.

A kutatók elmondták, hogy a történelmi feljegyzések alapján megállapították, hogy az elmúlt kétszáz év almatermesztése a magasabb oldható szárazanyag-tartalmú, kevésbé keserű és a tárolás során kevésbé lágyuló alma irányába mutatott. Eredményeik számszerűsítik az alma termesztésének kezdete óta bekövetkezett jelentős változásokat, bizonyítékot szolgáltatva arra, hogy az alma nemesítése a termesztett alma folyamatos eltéréséhez vezetett a vadon élő elődfajoktól.

A termesztett és a vadon élő alma mindezek következtében genetikusan is eltér egymástól: ezt az almanemesítés több száz évének folyamatos törekvései miatt alakult így. Ahogy a kutatók fogalmaztak, a vadon termő alma potenciálisan értékes genetikai anyagot kínál, amely hasznos lehet az alma javítása szempontjából.