Most már biztos: csak így lehet eredményes a magyar erdőgazdálkodás
A klímaváltozáshoz való alkalmazkodás az erdőgazdálkodás legfontosabb célkitűzése.
A klímaváltozáshoz való alkalmazkodás az erdőgazdálkodás legfontosabb célkitűzése.
Az erdei fafajokkal borított terület nagysága meghaladja már a 2,3 millió hektárt.
Az Agrárminisztérium kiemelt figyelmet fordít az erdészeti oktatás támogatására.
Különös magyar megfigyelés segítheti az aranysakál gyors terjeszkedésének megértését.
Reneszánszát éli a fa, mint építőanyag, egyre többen használják fel előnyös tulajdonságai miatt.
Magyarországon a Soproni Egyetem a faipari és erdészeti képzések és kutatások központja
A Soproni Egyetem részvételével megalakult a Természetpozitív Egyetemek Nemzetközi Szövetsége.
Az erdőgazdálkodás hosszú távú jelentőségéről beszélgetett Áder János legújabb podcastjában.
Egyre fontosabb az invazív rovarfajok megjelenésének korai előrejelzése.
Méheket vet be a környezeti állapot vizsgálatára a Soproni Egyetem.
Fontos lépés az erdőkért.
Kétmilliárd forintos kutatási program indult az Erdők Nemzetközi Napján.
Nagyon népszerű ez a képzés Magyarországon.
Erdők nélkül védtelenek vagyunk.
A hazai felsőoktatás jövőjét határozhatja meg a kooperáció.
Ágazati összefogással újulnak meg a soproni képzések.
Lezárult az 1,6 milliárd forintos kutatási-fejlesztési projekt.
Lezárult a Pannon régió növényeinek genetikai hasznosítását célzó program.
A Pannon régió növényeinek genetikai hasznosítását vizsgálták.
Elindult az okoserdő-fejlesztés Magyarországon.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
A szakértő szerint a 2025-ös év még az előzőnél is gyengébb lehet, hacsak nem jönnek ki hamar az új pályázati kiírások.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.