Magyarországon folyamatosan nő a fával borított területek nagysága, amely a Nemzeti Szisztematikus Erdőleltár adatai szerint már eléri az ország területének 25,4%-át. A jogi értelemben vett erdők mellett növekedett a szabadrendelkezésű erdők és a fontos élőhelyet jelentő cserjések területe is - mondta Zambó Péter erdőkért felelős államtitkár az Erdők Nemzetközi Napjához kapcsolódóan rendezett sajtótájékoztatón, melyen a magyar erdők helyzetéről számolt be az Agrárminisztérium.

Zambó Péter elmondta, hogy a kormány elkötelezett az erdőterület növelése területén, mivel azzal Magyarország nagyban hozzájárul a klímaváltozás káros hatásainak csökkentéséhez. Az elmúlt időszakban sikeresen elindították az Országfásítási Programot, melynek keretében két év alatt több mint 42 ezer hektár új erdő létesítésére pályáztak már a magyar gazdák. A fásítási kezdeményezéseket több állami mintaprogram is népszerűsíti, így például 680 hektár erdőt hoztak létre a Klíma- és Természetvédelmi Akcióterv keretében, a Településfásítási Programnak köszönhetően pedig 1350 településen összesen 36 ezer sorfát ültetnek el - ismertette az államtitkár.

A szakpolitikus kiemelte, hogy az erdőterületnél is nagyobb arányban nőtt az ország stratégiailag fontos favagyona. A mintegy 400 millió köbméternyi tartalékból szükség esetén évente több millió köbmétert még fenntartható módon lehet hasznosítani. Az erdők fenntartható kezelésének példájaként utalt arra, hogy a természetvédelmi szempontok tudatos érvényesítésének köszönhetően 2010 óta 25%-kal nőtt az erdőkben a holtfa mennyisége, amely hozzájárul a biodiverzitás növeléséhez, ezáltal javítja az erdők ellenálló és alkalmazkodó képességét. Az államtitkár emlékeztetett arra is, hogy az erdőknek komoly szerepe van a társadalom egészségének megőrzésében. Az állami erdőgazdaságok által működtetett és fejlesztett ökoturisztikai infrastruktúra segítségével az erdők évente 40-50 millió látogatót fogadnak, amely lehetőség különösen a járványidőszakban értékelődött fel

Prof. Dr. Fábián Attila, a Soproni Egyetem rektora az Erdők Nemzetközi Napja alkalmából bejelentette, hogy a fenntarthatóságot az oktatási és a kutatási tevékenysége középpontjába állító intézmény új, összesen közel kétmilliárd forintos költségvetésű kutatási programot indít az Innovációs és Technológiai Minisztérium Tématerületi Kiválóság Programjának támogatásával. Az összesen 150 szakember közreműködésével megvalósuló ErdőLab projekt célja, hogy az erdőalapú gazdaság területén valós megoldási lehetőségeket kínáljon a klímaváltozás kihívásaira. Ehhez új, egységes rendszerben szemléli az erdőgazdálkodás, a faipar, a közgazdaságtan és a társadalomtudományok szempontjait.

A projekt célkitűzéseit bemutatva dr. Borovics Attila, a SOE Erdészeti Tudományos Intézet főigazgatója figyelmeztetett, hogy amennyiben nem fordítunk kellő figyelmet az erdők kezelésére, akkor a klímaváltozás hatására az erdőkben csökkenhet a produkciós képesség és megnőhet a mortalitás. Ezért nemzetgazdasági és klímavédelmi szempontból is indokolt annak a vizsgálata, hogy a szénmegkötési kapacitás megőrzésétől kezdve a biogazdaság fejlesztéséig milyen, a gyakorlatban is alkalmazható lehetőségeink vannak az erdők fenntartható hasznosítására. Az ErdőLab projekt eredményeként 30 éves időszakokra szóló előrejelzés készül az erdők várható szerkezeti változásáról, és ezzel összefüggésben a szénmegkötő képességéről. A projekt keretében olyan innovációkkal is foglalkoznak, mint a szárazságtűrő fafajok anyagát feldolgozó fejlesztések, a zöld hő előállítása vagy a faalapú építőanyagok és szigetelőanyagok fejlesztése. Összességében az ErdőLab projekt céljai egybeesnek az ENSZ által az Erdők Nemzetközi Napja alkalmából megfogalmazott iránymutatással, amely a megújítható módon előállítható faanyag hasznosítására buzdít világszerte - fogalmazott a főigazgató.