Veszélyes kártevők jelentek meg Európa erdőiben: senki sincs biztonságban tőlük

agrarszektor.hu
Az erdei életközösség fontos szereplői a fában és kéregben fejlődő rovarfajok, melyek elhalt fával táplálkoznak, így a faanyag lebontásával jelentős mértékben hozzájárulnak a fás élőhelyek egyensúlyának fenntartásához. Ám ha túl sok van belőlük, az akár káros hatással is lehet az erdei ökoszisztémára. Az elmúlt években világszerte elszaporodtak a gyorsan terjeszkedő, idegenhonos, környezetre káros inváziós rovarfajok, veszélyeztetve ezzel Európa és Közép-Ázsia erdeit. A megoldást az előrejelzésben történő együttműködés és az erdőkön kívüli fás területek vizsgálata segítheti - hangzott el a téma nemzetközi szakértőinek éves konferenciáján a Soproni Egyetemen.

Agrárszektor 2022 konferencia

Közeleg az év nagy agráreseménye, a jubileumi Agrárszektor Konferencia 

Tizedik alkalommal rendezi meg az idén a Portfolio Csoport kétnapos siófoki Agrárszektor Konferenciáját, amely az egyik legnagyobb és legjelentősebb szakmai eseménynek számít a hazai agráriumban. A november 30-december 1-jei jubileumi eseménynek a siófoki Hotel Azúr szálloda és konferenciaközpont ad otthont. A konferencia valamennyi olyan fontos agrártémával foglalkozik, amely hosszú távon is döntő hatást gyakorolhat az agrárgazdasági szereplők tevékenységeire. A rendezvény az agrárium valamennyi résztvevőjének – a mezőgazdasági termelőknek, az élelmiszerfeldolgozóknak, a gazdálkodókat kiszolgáló szolgáltatóknak és a kereskedőknek – hasznos és naprakész információkat nyújthat, akik az államigazgatási, a vállalati-üzleti és az érdekképviseleti szféra csúcsvezetőtől hallhatnak színvonalas szakmai előadásokat és kerekasztal-beszélgetéseket. Ne mulassza el, és jöjjön el a Portfolio Csoport siófoki Agrárszektor Konferenciájára november 30-december 1. között! 

A szaproxil, tehát a fában és kéregben fejlődő rovarfajok alapvetően hasznosak, hiszen elkezdik lebontani a már nem élő faanyagot, utat adva számos további élőlénynek. Újrahasznosítják a faanyagot, így nemcsak a tápanyag- és vízkörforgást segítik, hanem az ökológiai változatosság feltételeinek megteremtése révén szerves részei az erdők természetes immunrendszerének. Ám egyre nagyobb problémát okoznak azok az őshonos és különösen az idegenhonos fajok, melyek a frissen elpusztult fákban telepednek meg, hiszen képesek már a legyengült faegyedeket is megtámadni. A klímaváltozás hatására pedig legyengült fából egyre több van. Mivel a társadalom és az erdők kezelőinek érdeke, hogy aktívan segítsék a faállományok alkalmazkodását a klímaváltozáshoz, ezért fontos feladat az idegen, behurcolt, tömegszaporodásra képes fajok terjedésének lassítása.

Dr. Lakatos Ferenc, a Soproni Egyetem Erdő- és Természeti Erőforrás-gazdálkodási Intézetének igazgatója elmondta, hogy az inváziós fajokkal az is probléma, hogy nincsenek természetes ellenségeik, melyek szabályozhatnák az egyedszámot; eredeti hazájukban többnyire semmilyen kárt nem okoznak, az újonnan meghódított élőhelyeken azonban tömegszaporodásra is képesek. Emellett az is előfordul, hogy nem maga a rovar a veszélyes, hanem az általa behurcolt kórokozó: gomba, baktérium, vagy vírus.

EZ IS ÉRDEKELHET

Erre az esetre konkrét példa az elmúlt évszázadban tapasztalt szilfavész, amely a honos szilfákat támadta meg és szinte teljesen ki is irtotta hazánkban. Újabb példa a szemölcsös szú(Xylosandrus crassiusculus), amely Afrika és Ázsia trópusi területein őshonos, de Észak-Amerikába történt behurcolását követően az általa terjesztett gomba az ottani tölgyfélék jelentős pusztulását okozta. A faj már jelen van Európában is (2003 óta), de itt fő gazdanövénye a szentjánoskenyérfa. Tölgyeken egyelőre nem okoz az amerikaihoz hasonló problémát, folyamatos monitorozása azonban így is indokolt. Ugyancsak ebbe a csoportba tartozik a fekete- és királydión előforduló Pityophthorus juglandis nevű szúfaj is, amely a Geosmithia morbida nevű gombát hurcolva nagy kiterjedésű pusztulást okoz a dióféléken. Ez a szúbogár eredetileg észak-amerikai, de 2013 óta jelen van Európában is (Olaszország). Magyarországon a célzott monitorozása és keresése ellenére sem került még elő, de terjedése során előbb-utóbb el fogja érni hazánkat.

Az idegenhonos fajok kezelésében kiemelten fontos a globális együttműködés, a nemzetközi tudásátadás. Éppen ezért nagy jelentőségű, hogy idén június végén a Soproni Egyetem láthatta vendégül a REUFIS (Forest Invasive Species Network for Europe and Central Asia), vagyis az Inváziós Erdei Fajok Szakembereinek Európai és Közép-Ázsia Hálózata, és a FAO, azaz az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet éves konferenciáját, melyen 11 ország képviseltette magát. A három napos, gyakorlati szakmai bemutatókkal kiegészített tanácskozás témája a szaproxil (kéregben és fában fejlődő) rovarok monitorozása, előrejelzése és az elszaporodásuk elleni közös fellépés volt. A Soproni Egyetem szakértői a külföldi kollégákkal együtt a folyamatos monitorozást és előrejelzést tartják a legfontosabbnak: a rovarok időben történő detektálása jelenti az első lépést a megoldás felé.

A külföldi szakértőkkel egyetértettünk abban, hogy a káros rovarfajok kimutatásához, az előrejelzéshez ki kell lépni az erdőből, hiszen a legtöbb "erdei" rovarfaj a városi területekről kerül a fás élőhelyekre. Azokra a potenciális helyekre kell koncentrálni, ahol ezek a fajok megjelenhetnek, mint például az importált faanyag átrakó és tároló telephelyei vagy a nagymennyiségű fa csomagolóanyagot használó raktárak. A monitorozás kiemelten fontos, és sokat fog segíteni, ha bevonjuk a nagyközönséget is a felderítésbe. A közösségi tudomány módszere, tehát az átlagemberektől begyűjtött információk hasznos része lehet a káros rovarfajok felderítésének és visszaszorításának

- tette hozzá dr. Lakatos Ferenc.

A külföldi szakemberek körében komoly érdeklődésre tartottak számot azok a gyakorlati megoldások, melyeket a rovarfajok monitorozása területén a Soproni Egyetem oktatói és kutatói az egyetem Botanikus kertjében és a Tanulmányi Erdőgazdaság területén bemutattak. Az egyik ilyen példa a honos, de a nyugat-dunántúli fenyvesekben jelentős károkat okozó betűzőszú átfogó monitoringja volt. A másik pedig kifejezetten a behurcolt/inváziós bogarak előrejelzésére használt különböző csapdarendszerek és csalogató anyagok bemutatója, illetve a befogott inváziós szúbogarak ismertetése volt.

A hazai erdők megóvása érdekében a Soproni Egyetem a konferencia tapasztalatainak felhasználásával a jövőben tovább szélesíti együttműködését a hazai (pl. Nébih) és nemzetközi (FAO, EPPO, EASIN) szervezetekkel, hogy a legújabb ismeretek alkalmazásával tudja előrejelezni a potenciálisan veszélyt jelentő, fában és kéregben fejlődő rovarfajokat. Ennek keretében az egyetem arra törekszik, hogy az állami és magán erdőgazdálkodók valamint a faipari szereplők bevonásával tovább bővítse monitorozó tevékenységét az ország területén.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2022
Jubileumi, 10. Agrárszektor konferenciánkat rendezzük meg idén!
Budapest Economic Forum 2022
Jön a Portfolio legjelentősebb makrogazdasági konferenciája,
Győr - Nyugat-magyarországi Gazdasági Fórum 2022
Átfogó kép a hazai gazdasági helyzetről - ingyenes gazdasági fórum a helyi vállalatoknak.
Sustainable World 2022
A Portfolio jövő vállalatainak szóló konferenciája - fenntarthatóság, ESG, zöld pénzügyek,
EZT OLVASTAD MÁR?