Veszélyes kártevők jelentek meg Európában: senki sincs biztonságban tőlük

Veszélyes kártevők jelentek meg Európában: senki sincs biztonságban tőlük

agrarszektor.hu
Az ízeltlábúakat a legtöbb ember féli vagy gyűlöli, de abba csak nagyon kevesen gondolnak bele, hogy ezek az apróságok nemcsak múló riadalmat és átmeneti bosszúságot, de komoly egészségügyi és gazdasági károkat is tudnak okozni. Így van ez az őshonos fajtákkal is, de különösen igaz a külföldről bekerülő, és természetes ellenségek híján elszaporodó ízeltlábúakkal, amelyek invazív fajjá válva okoznak óriási károkat a mezőgazdaságban. Az alábbi cikkben összegyűjtöttük azokat a rovarokat, amelyek eredetileg nem voltak őshonosak Európában, ám emberi közvetítéssel mostanra nemcsak megjelentek a kontinensen, de igazi csapássá is váltak. Ezek egy része már Magyarországon is megjelent, más fajok érkezése pedig már csak idő kérdése.

Agrárium 2024 konferencia | március 19., Kecskemét Four Points by Sheraton

Március 19-én rendezi meg a Portfolio Csoport kecskeméti Agrárium 2024 Konferenciáját, amely az egyik legnagyobb szakma eseménynek számít a tavaszi agrárrendezvények sorában.

Előad többek között Andréka Tamás, Bene Zoltán, Éder Tamás, Győrffy Balázs és Herczegh András is!

Kistermelőknek, őstermekőknek és fiatal gazdáknak 50% kedvezményt biztosítunk!

Az ízeltlábúak közé számos hasznos és érdekes állat tartozik, de legalább ennyi veszélyes vagy ártalmas élőlényt találhatunk közöttük. A mezőgazdaságban már az őshonos rovarkártevők is hatalmas nagy fenyegetést jelentenenek, de a külföldről behurcolt, természetes ellenségek nélkül invazívvá váló ízeltlábúak igazi sorscsapássá tudnak válni - olvasható a Gizmodo oldalán. Az alábbi összeállításban azokat a rovarkártevőket gyűjtöttük össze, amelyek eredetileg nem voltak őshonosak Európában, mostanra azonban komoly károkat okoznak a gazdáknak.

A koprabogár(Trogoderma granarium), lehet, hogy egy kis, szőrös kis babnak tűnik, de a bohókás külső igazi veszélyeket rejt. Ez az ízeltlábú eredetileg Dél-Ázsiában őshonos, mostanra azonban már szinte az egész világon elterjedt. Az ismert rovarfajok közül a koprabogár az egyik leginvazívabb. Leginkább a lárvái veszélyesek, amelyek a rosszul tárolt terményeket károsítják, így például a gabonát. A teherhajózási ágazat szereplői ezért folyamatos küzdelmet folytatnak ezekkel a rovarokkal, nehogy a nem megfelelően  szállítmányokkal még jobban elterjedjenek.

A smaragd kőris kéregrontót(Agrilus planipennis) 2007-ben észlelték először Moszkva környékén, 2013-ra pedig már délre és nyugatra több mint kétszáz kilométert tett meg. Eredetileg Ázsiában és Kelet-Oroszországban volt őshonos, és ahogy a neve is jelzi, ez a rovar nagy veszélybe sodorja a kőrisfákat. Egyes jóslatok szerint a rovar felbukkanása veszélyezteti egész Európa kőrisállományát, és félő, ahogy a hollandiai szilfavész után a szilfáké, néhány évtizeden belül drasztikusan csökken a kőrisek száma is - olvasható a faallománygazdalkodas.hu oldalán. A szakemberek szerint Moszkva környékén már olyan stabil populációja alakult ki a rovarnak, hogy jó esély van arra, hogy akadálytalanul elterjedjen egész Európában.

Az ázsiai márványos poloska (Halyomorpha halys) szintén Kelet-Ázsiából származik, és emberi közvetítéssel jutott el Európába. A rovarok némelyikéhez hasonlóan ez a büdös poloska is károsítja a gyümölcsöt, zöldséget és szántóföldi növényeket, jelentős gazdasági károkat okozva Észak-Amerikában és Európában is. A rovaroktól nem csak a szántóföldi növények és a gyümölcsösök vannak veszélyben, de a hajtatott növények a fóliasátrakban és az üvegházakban termesztett növényekben is komoly károkat tehetnek kárt a rovarok, mert a legapróbb nyílásokon is képesek bejutni. Ősszel pedig a hidegek elől a lakások bemenekülni/beköltözni szándékozó rovarok tudnak rengeteg bosszúságot okozni.

Sajnos az invazív gyapjaslepke (Lymantria dispar) - amely eredetileg Eurázsiában és Észak-Afrikában őshonos - rendkívül aranyos, és úgy néz ki, mint egy félős denevér, de az utóbbi időkben a Dél-Európából észak felé terjedő alfajai egyre komolyabb károkat tudnak okozni. A gyapjaslepke hernyója polifág, és gyakorlatilag bármelyik fás szárú növény lombját fogyaszthatja, beleértve a tűlevelűeket is. Kártétele azért jelentős, mert a tömeges megjelenése esetén képes a tápnövényét tarrá rágni, és bár ez nem vezet a növény pusztulásához, a fejlődését jelentősen hátráltatja.


A véletlen behurcolással és az életfeltételeik kedvezőbbé válásával egyre több nem őshonos rovarfaj jelenik meg és terjed el Magyarországon is. Az invazív címeres poloskák közül a legnagyobb számban a barnás színű ázsiai márványpoloskával, valamint a zöld színű, Kelet-Afrikából származó, hozzánk Dél-Európából érkező zöld vándorpoloskával(Nezara viridula) lehet találkozni Magyarországon. Tetemes kárt tud okozni a zöldségnövényekben, a megtámadott növény a szívogatása után megbarnul, majd megrohad, végül elszárad. Különösen nagy kárt tesz a paradicsomban, uborkában, zöldbabban, de megtámadja a szőlőt, az epret, szedret is. Nemcsak szúrásaival okoz kárt, de bűzmirigyeinek és emésztőnedvének váladékával, valamint ürülékével beszennyezi, így élvezhetetlenné teszi a zöldségeket.

Magyarországon 2012-ben észlelték először a foltosszárnyú (pettyesszárnyú) muslica(Drosophila suzukii) néhány példányát, elsősorban az autópályák pihenői mentén, tehát nagy valószínűséggel a turistaforgalomnak, illetve a behozott gyümölcsöknek, azoknak eldobált maradványainak köszönhetően terjedt el a faj. A gyümölcsmuslica elsősorban abban különbözik a korábban ismert fajoktól, hogy nemcsak a beteg, sérült, esetleg rothadó gyümölcsbe, hanem az egészséges, érőfélben lévő, vagy már érett gyümölcsben is lerakja a petéit. A rovar minden bogyósgyümölcsöt, köztük is leginkább a málnát és a szamócát támadja meg, legkevésbé az alma és a körte van kitéve a veszélynek, bár már ezek esetében is jeleztek kártételt.

Magyarországon az elmúlt időszakban két invazív csigafaj, a spanyol csupaszcsiga (Arion lusitanicus) és a nagy barna csupaszcsiga (Arion rufus) is megjelent és elterjedt, egyre nagyobb károkat okozva a szántóföldi és a kertészeti kultúrákban. Természetesen lehet védekezni ellenük, de a mechanikai védekezés (a csigák tényleges összeszedése) lassú, idő- és energiaigényes, a kémiai védekezés pedig egyre nehezebb, mivel a hatóanyagok uniós betiltása egyre kevesebb alternatívát hagy a gazdáknak. A metaldehid hatóanyagú csigaölő szerek egészen mostanáig rendelkezésre álltak, de az Európai Vegyianyag Ügynökség (ECHA) rendelete nyomán megváltozott a hatóanyag európai uniós toxikológiai besorolása. Ennek következtében 2021. július 31-től szigorodnak az e hatóanyagot tartalmazó csigaölő készítmények megvásárlásának feltételei, azaz szabadforgalmú felhasználásuk lényegében megszűnt.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
Szúnyogvadászokat keresnek a magyar tudósok
Fenntarthatóság

Szúnyogvadászokat keresnek a magyar tudósok

A lakosság segítségét kérik a kutatók - pótolhatatlan információt jelentenek az önkéntes észlelések az invazív szúnyogfajok terjedésének tudományos vizsgálatában.

CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
Támogatott tartalom

Egyensúly a szakértelem és a megfizethető árak között (x)

2024-től elérhető a piacon a BASF által kifejlesztett, kizárólag a KITE által forgalmazott költséghatékony gombaölőszer-kombináció, mely megbízható védelmet nyújt a legtöbb levélbetegség ellen a kalászos szegmensben.

FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Még a legjobb áron!
AgroFood 2024
Még a legjobb áron!
Agrárium 2024
Még early bird kedvezménnyel!
EZT OLVASTAD MÁR?