Kelkáposzta

A kelkáposzta a vadkáposzta egy termesztett változata. Igen közel áll a fejes káposztához, emellett nagyon egészséges, sok benne a fehérje és az ásványi anyag, vitaminok is.

A kelkáposzta jellemzői és felhasználása

A kelkáposzta levelei a fejes káposzta sima leveleivel szemben fodrosak, hólyagosak. A hideget jobban viseli a fejes káposztánál, ezért át is telelhető, és a szárazságot is jobban tűri. A kelkáposzta lazán simuló levelei megnyúlt fejet formálnak. Gyökerei sekélyek, ezért jó víz- és tápanyag-ellátást kíván. A kelkáposzta nagyon sok étel alapanyaga lehet, rakott ételekbe, levesekbe is jól illik, de kellemes főzelék is készíthető belőle vagy akár húsok mellé is jól passzolhat.

A kelkáposzta termesztése

A kelkáposzta rostokban, ásványi sókban gazdag zöldség, aminek B1,- B2-vitamin - és vas tartalma is számottevő. Jól termeszthető konyhakertben is, ha szeretnénk termeszteni korai és kései fajták közül tudunk választani. A korai fajták az ültetés után 60-70 nappal, a késeiek 100-120 nappal takaríthatók be. A kelkáposztát saját magunk által előnevelt vagy kertészetben vásárolt palánták ültetésével a legegyszerűbb termeszteni. A korai fajták palántáit március végén, a tartós fagyok elmúltával lehet kiültetni 6-7 hetes korukban.

A kelkáposzta jó hidegtűrő növény, mely tolerálja a szélsőséges időjárást. Átlagos fényigényű növény, a korai fajták napos helyet igényelnek, míg a nyáriak a magasabb növények által vetett átmeneti árnyékot kedvelik leginkább. Fényhiányos helyen a kelkáposzta nem fejesedik és felnyurgul. 13-20 fokos hőmérséklet mellett fejlődik legszebben, magasabb hőmérséklet mellett kisebb fejek fejlődésére lehet számítani. Talajok közül a tápanyagban, humuszban gazdag, jó vízellátású, könnyen felmelegedő talajokat kedveli a leginkább.

Tápanyagigényes növény, ezért lehetőleg frissen trágyázott ágyásba ültessük. A szárazságot ugyan elviseli, de alapvetően vízigényes növény, ami egyenletes vízellátás mellett neveli a legszebb káposztafejeket. Kártevők közül elsősorban a levéltetvek és káposztalepke hernyóinak megjelenésére számíthatunk. Betegségek közül a palántakori palántadőlést, később a peronoszpórát érdemes megemlíteni. A palánták ültetési távolsága korai fajtáknál 35 x 35 cm, a későbbieknél 50 x 50 cm. A palántákat az eddig taglaltak szerint neveljük, akkor takarítsuk be, mikor még üdék a levelei, és metszőolló vagy kés segítségével vágjuk le.

Vissza a fogalmak listájához

CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
Budapest Economic Forum 2024
Egész napos makrogazdasági konferencia
Fókuszban a KKV versenyképesség - Pécs
Ingyenes gazdasági fórum